Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

ezt követő felsorolásakor pedig csak a népneveket mondja meg, amelyekből a jövevények származtak.

38 Még fokozottabban így van ez a legendák estében. „Napról napra növekedett a hívők egyháza* és á világ különb-különb vidékeiről, hallván tudománya felől, sokan özönlöttek hozzá" - írja Szent István király kis legendája.

39 A nagy legenda szerint pedig „...sok pap és egyházi személy úgy határoz, hogy elhagyva székhelyét, vándorútra kél... Köztük jött a vallásos Asrik atya tanítványaival..."

40 Ennek a gyakorlatnak az ismeretében tényleg meglepő tehát, hogy éppen Szent István király kis legendája - és az azt felhasználó Hartvik-féle legenda - az, amelyik egyetlen alkalommal pontosan „megszámolja" a jövevényeket. A vonatkozó részlet magyar fordításban a következőképpen hangzik: „Miután nevének a híre eljutott az egész világ fülébe, és a szájából szóló ítéletek általános elismeréssel mindenütt híressé váltak, hatvan férfi a besenyők közül., elhagyva a bolgár végeket, Pannónia felé közeledett."

41 Vajon mi lehetett az oka ennek a különös és szokatlan pontosságnak? Véleményünk szerint az ok egyszerűen egy félrehallás. A kis legenda német származású szerzője

42 minden valószínűség szerint hallott egy szót, egy nevet, amely nagyon hasonlított a hatvan számnévhez, s ezért azzal összetévesztve, a számnevet fordította le latinra - így került ki a tolla alól a „sexaginta viri Bissenorum" kifejezés. A félreértett szó feltehetőleg 'chatwan'-nak hangozhatott, amelyet egy 'töredéknép, résznép' jelentésű török qatman szóból lehetne származtatni.

43 Ebben a szóban a -manAmen jól ismert török népnévképző, amellyel - többek között - éppen annak a két besenyő törzstöredéknek a nevében találkozunk (Belermen és Bajuman), amely az 1048 előtt lezajlott besenyő belháborúk következtében Bizánc területén keresett menedéket.

44 A feltételezett 'chatwan' névben az eredeti török alakhoz képest feltűnő két hangtani változásnak a magyarázata a nyelvészet feladata lenne. Ezzel kapcsolatban két dologra azonban mindenképpen szeretnénk itt is felhívni a figyelmet. Az egyik: bár a török szókezdő q hangnak a magyarban rendesen k felel meg, mégis van néhány olyan szó, ahol ehelyett h szókezdő mássalhangzót találunk (homok, harang stb.).

45 Ugyanakkor Konstantinos Porphyrogennétos a besenyő törzsnevek felsorolásánál a q szókezdő 38 GERÉB László (ford.), 1971. 33-37. p. 39 ÉRSZEGI Géza (vál.), 1983. 18. p. 40 ÉRSZEGI Géza (vál), 1983. 26. p. 41 ÉRSZEGI Géza (vál), 1983. 20. p. 42 GYÖRFFY György, 1989. 113. p. 43 Dobrovits Mihály szíves közlése. 44 GYÖRFFY György, 1989. 174. és 184. p. 45 LIGETI Lajos, 1986. 26-27. p. 253