Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

tárylevélből kikövetkeztethetően a mai Csecse és Jobbágyi határában, míg Kökény eshatvana tálán a későbbi Nagykökényessel azonos. A szintén a 15. században és ugyanitt felbukkanó" Palotáshatvant pedig nyilván a későbbi Palotás faluval azonosíthatjuk.

27 Ismét emlékeztetnünk kell arra, hogy itt, a Füzegy víz és föld környékén bukkant fel 1075-ben a puteus Hotuandi, mint határjel. Az ország másik végén fekvő Somogy hatvan nevével a 14. század elején találkozhatunk: 1323-ban Erzsébet királyné Hatvani Péter fia Pusir (dictus) Pálnak adományozta az ugyancsak Somogyban fekvő Kölked egy részét, amelyet Bogza fia Sándor birtokolt.

28 A település a késő középkorban és a hódoltság idején is lakott volt.

29 Meg kell jegyezni, hogy a Somogyhatvana névváltozat nem szerepel a Szehdrey Ákos által jelzett helyen. (A falut az e század közepén történt területrendezések során Baranya megyéhez csatolták.) Pest megyében - ha a néha ide sorolt Kishatvant nem számítjuk - két olyan település is volt, amely a Hatvan nevet viselte; egyelőre mindkettőt Csánki Dezső munkája alapján tudjuk csak adatolni, illetve azonosítani. Az egyik a váci püspök által birtokolt Püspökhatvan, amelyet alig pár falu választ el a fentebb említett településcsoporttól. 1460-tól kezdve vannak adataink a meglétére;

30 túlélte a török hódoltságot és ugyanezen a néven ma is megtaláljuk a Galga mentén, Ácsa és Galgagyörk között. A másik, bennünket érdeklő Pest megyei település azonosítása viszont már problematikus. Ennek neve 1395-ben

31 és 1424-ben Boldogasszonyhatvana, s a problémát az okozza, hogy 1439-ben való előfordulásakor, amikor a Báthoriak kapták adományul Buják várával együtt, a másik neve Boldogfalva.

32 Egy Pest megyei Boldogfalvát azonban Csánki a Thanto család előnevei alapján egy ugyanottani Boldogházával azonosít, viszont ennek az utóbbi falunak a 15. század közepén nem azok voltak a birtokosai mint Boldogasszonyhatvanának. A kérdés további kutatásokat igényel; de annyi már most is bizonyosnak látszik, hogy ez a település vagy a Hatvan várostól délre fekvő mai Boldoggal azonos, vagy pedig Buják környékén kell keresni a többi, hasonlóan képzett nevű település mellett. Az időrendben legutolsóként felbukkanó Baranya megyei Hatvanra csak a 16. század elejétől kezdve vannak adataink. Mivel minden esetben együtt szerepel a Pécstől délnyugatra fekvő Kisdér faluval, ezért Csánki Dezső feltételezi, hogy 27 CSÁNKI Dezső, 1890-1913.

1. köt. 104. p. 28 BLAZOVICH László-GÉCZI Lajos (szerk.), 1991. 120. p. 29 CSÁNKI Dezső, 1890-1913. II. köt. 611. p. CSÁNKI Dezső, é. n. 142. p. 30 CSÁNKI Dezső, 1890-1913.

1. köt. 33. p. 31 MÁLYUSZ Elemér, 1958. 426. p. 32 CSÁNKI Dezső, 1890-1913.

1. köt. 26. p.