Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

Egy besenyő betelepülés helynévi emléke (Kísérlet a Hatvan név magyarázatára) 1. A nyelvtudomány művelői már a múlt században felfigyeltek arra, hogy „számnevek is szolgálhatnak helynevekül, így: Hatvan, Negyven, Négyesd, Száz, Ezres."

1 Az is hamarosan kiderült, hogy az ilyen típusú településnevek és egyéb földrajzi nevek között főképpen a névadás indokának nehezen magyarázható volta miatt egy külön csoportot képeznek az úgynevezett puszta tőszámnevekből alakult helynevek. Ezeket - együtt a többi típussal - először Szendrey Ákos kísérelte meg a teljesség igényével összegyűjteni.

2 Ami azonban a mondott csoportot illeti, ez a gyűjtés feltétlenül kritikára szorul. így például a Csanád megyében felbukkanó Neegh településnevet

3 nem Négynek, hanem valószínűleg valami másnak kell olvasni, amint hogy a Negewen pataka első tagja sem tőszámnév: a hivatkozott oklevélben leírt határjárásból

4 a környéket ismerők számára ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy ez a vízfolyás a mai Nyögő patakkal azonos. A Győr megyei, Kulcsod közelében fekvő Negyven település Negyvend néven is előfordul az oklevelekben: Szendrey azonban úgy kezeli, mintha két külön település lenne. A Kalocsa környéki Negyvenszállás általában ezen és nem a Negyven néven ismert,

5 a Kilenc csak Pesty gyűjtésében fordul elő - valószínű tehát, hogy dűlőnév. Ugyanakkor a maradék anyagban egy nagyon is figyelemre méltó aránytalanság mutatkozik: az egy Hétre és az egy (esetleg két) Negyvenre körülbelül egy tucatnyi Hatvan esik. Amint arra már utaltunk, rendkívül problematikusnak tűnik az ebbe a csoportba tartozó településneveknek a magyarázata. A számnevekkel szerkesztett török törzsneveket vizsgálva először Gombocz Zoltán vetette fel azt a lehetőséget, hogy az ilyen típusú személynevek esetleg összefüggnek az úgynevezett szám1 PESTY Frigyes, 1878. 41. p. 2 SZENDREY Ákos, 1934. 297. p. 3 CSÁNKI Dezső, 1890-1913.

1. köt. 700. p. 4 WENZEL Gusztáv, 1860-1874. XII. köt. 344-345. p. 5 KISS Lajos, 1988. II. köt. 226. p. 247