Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

falunevekkel.

6 Felvetése ugyan szinte teljes körű elfogadásra talált - a nyelvészet egyébként is szívesen jelenti ki az értelmezhetetlen településnevekről, hogy ezek elhomályosult jelentésű puszta személynevekből keletkeztek -, a névmagyarázatnak az alapja, pontosabban: a névadásnak az indítéka azonban továbbra is érthetetlen maradt. Kálmán Béla például, aki egyébként szintén elfogadja az ilyen településneveknek a puszta személynevekből való eredeztetését, a következőket írja: „hogy mi indíthatta őseinket arra, hogy tőszámnéwel nevezzenek el valakit, azt ma már nehéz megmagyarázni."

7 Az érthető ugyanis szerinte a személyeknek a sorszámokkal való elnevezése lenne, hiszen ilyen névadási módra már az ókorból is vannak példáink. A jelen tanulmány tárgya ezen nehezen megmagyarázható csoport egyik tagjának, a Hatvan településnévnek a vizsgálata. Ez a név számunkra nem csupán a fentebb megmutatott aránytalanság miatt érdekes, hanem más okok miatt is. így például azért, mert jóllehet sokkal több település viselte, mint együttvéve az összes többi puszta tőszámnevet, személynévként mégsem fordul elő a rendelkezésünkre álló legterjedelmesebb gyűjteményekben sem,

8 pedig joggal várhatnánk, hogy gyakori személynév legyen. Egyetlen előfordulása alkalmával - ez 1075-ből a puteus Hotuandi

9 -, amely egyébként a személy- és településnév összekapcsolásának minden alapja, képzővel ellátva jelenik meg: a képzős forma azonban inkább a fordított eredeztetésre lenne igazán alkalmas, arra tudniillik, hogy a személynév származik a településnévből. Emellett ez az a puszta számnév, amelynek esetében ha nem is az összes településre, de legalább egy településrészre: a debreceni Hatvan utcára vonatkozóan más magyarázatokkal is kísérleteztek. E magyarázatok szerint - amelyeket egyébként Kiss Lajos talán a többi Hatvan esetében is figyelembe vehetőnek ajánl

10 - a névadás indítéka az is lehetett, hogy a Hatvan utca két oldalán 30-30 telek volt,

11 illetve, hogy az utca Hatvan mezőváros felé vezetett.

12 Az első névmagyarázat általában elutasítással találkozott;

13 a másodikkal kapcsolatban pedig mi is kijelenthetjük, hogy eléggé szokatlan dolog lenne, ha egy tulajdonképpen nem is abba az irányba vezető utcát egy több, mint száz kilométer távolságra lévő mezővárosról neveztek volna el, amikor egyrészt hiányoznak a közeli és talán fontosabb településekről (például Várad) elnevezett ut6 GOMBOCZ Zoltán, 1915. 248-250. p. 7 KÁLMÁN Béla, 1973. 159. p. 8 SZAMOTA István (gyűjt), 1902. és FEHÉRTÓI Katalin, 1983. passim. 9 GYÖRFFY György, 1987. III. köt. 98-99. p. GYÖRFFY György, 1992. 212. és 215. p. KNAUZ Ferdinandus, 1874-1882.

1. köt. 56. p. 10 KISS Lajos, 1988.

1. köt. 575. p. 11 BALOGH István, 1958. 12. p. 12 NÁBRÁDI Mihály (szerk.) 1984. 149. p. 13 MEZŐ András, 1982. 598. p. 248