Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Szomszéd András: Pogony népe 1707-1930 között • 233

körül mozgott. A lakosság anyanyelvi összetételének megfelelően változott a vallási összetétel is. A római katolikusok száma 703 fo (95,4%), egy fo görög katolikus, 24 az evangélikusok száma - bizonyára ők a szlovákok. Az izraelita vallás követői 7-en vannak. ír és olvas 313 fő, az iskolaköteles felnőtt lakosság 54,9%-a. Az eltelt 10 év alatt az írástudók száma 5%-kal nőtt relatívan.

20 Az 1930-as népszámlálás demográfiai adatai szerint a kisközségben a jelenlévő népesség száma 743 fő. A férfiak és nők aránya 364:379. Ez a 49-51%-os arány csak 1920 után alakult ki. Mindaddig a településen férfi többlet volt, hasonló arányban mint most a nők férfiak aránya. A hajadonok és a nőtlenek száma 381, ez a szám 45-tel nagyobb mint a 20 éven aluliak száma. Valószínű köszönhető ez a növekedés a házasodási kor kitolódásának. A településen házasságban 323-an élnek, özvegységben 39-en. Törvényesen elvált személy nem volt a faluban. A település lakosságának kormegoszlása: A három évnél fiatalabbak száma 51 fo. A három-öt évesek 47-en, a hat-kilenc évesek 88-an, a tíz-tizenegy évesek 43-an, a tizenkettő-tizennégy évesek 25-en, a tizenöt-tizenkilenc évesek pedig 82-en vannak. A 20 éven aluli lakosok a település lakosságának 45,2%-át teszik ki. A húsz-huszonkilenc évesek száma 129, a harminc-harminckilenc éveseké 87, a negyven-negyvenkilenc éveseké 80, az ötven-ötvenkilenc év közöttiek pedig 52-en vannak. Az utolsó három kategóriába tartozók járták meg az I. világháborút. 60 éven felüli személyt mindössze 59-et írtak össze (8%). Nyelvüket tekintve egy kivételével - aki egyéb kategóriába került - mind magyar anyanyelvűek. Vallási megoszlásuk szerint 740-en római katolikusak, egy személy görög katolikus, 2 fő az evangélikus vallást követi. Izrealita a településen nem élt.

21 Falusi ipar, falusi iparosok, bérlők, kereskedők a kapitalizálódás előtt E cím alatt mindazokról szólunk, akik nem kimondottan földművelésből, illetve állattenyésztésből éltek, de kétkezi munkások és a mások által megtermelt áruk közvetítői. A falu - bármilyen kezdetleges szinten is volt a földművelés és állattenyésztés - nem nélkülözheti az ügyeskezű fémhez és a fa megmunkálásához értő személyt vagy személyeket. A pogonyi földműves az ekéjét fából csinálta, de annak Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1912. 42. k. 122. p. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1932. 83. k. 224-225. p. 239