Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

mélyebben nyúlik a tufa belsejébe és szabálytalanul, de egyenes vonalában fut. A bejárattól nem messze, balra, befalazott ajtónyílás, ami a hagyomány szerint a dézsmapincébe vezetett. A pince végén, a végfal előtt, az ág szélességével csak­nem megegyezően mély gödör, amiben az utóbbi fél évszázad alatt többször is borral vagy pálinkával teli hordót tartottak (űrtartalma 200 liter), de az üreget földdel lefedték. A keresztmetszet szabálytalan félkör alakú, a falsíkokon megmu­tatkozó csákányvágások ritkábbak, durvábbak, mint a dézsmapince falain. A Nagypince során a 75. (?) szám alatt megtekinthettem az egykori reformá­tus egyház pincéjét is. Elvileg ennek egykorúnak kellene lennie az előbbivel, minthogy a református parókia ingatlanai (templom és más építmények) a XVI. század derekán szálltak át a katolikus egyházról, és ez a helyzet a XVIII. század­ban sem változott meg. A templom közelében azonban egyesek szerint van egy barlangszerű üreg, ami pince is lehetett, ám bejárata beomlott, nem tekinthető meg. A napjainkban használatos pince egyágú, mint a legtöbb pince Harsányban, a hossza 23 méter. Népi neve Hosszú-pince. Kevés pincét ismerünk a Bükk hegység körzetében, amely hasonló lenne a harsányi Nagypincéhez. A magam terepbejárásai során jutottam el Sajókeresztúr község határába, ahol a belterülettől több kilométerre a Kövecses vagy Kerek dű­lőben megtekinthettem egy nagyméretű építményt, amit Rákóczi-pincének nevez­nek. Fodor László régésszel együtt megvizsgáltam a pincét, és ő felmérést készí­tett róla. Tulajdonosa dr. Szarka László miskolci lakos, aki néhány évtizede vásá­rolta, s annyit tud róla, amennyit másoktól hallott. Korábban a Rákóczi-pince sokkal nagyobb volt, de 1950 körül, az államosí­tás után, magánosoknak eladták úgy, hogy 1-2 összetartozó ágat tekintettek egy­ségnek, hozzávéve az előttük húzódó hatalmas borház egy-egy részét. így több önálló pince alakult ki, külön bejárattal és borházzal. Úgy látszik, eredeti állapo­tában a pince óriási volt, és bizonyára dézsmát tartottak benne, mert a környéken nincs és nem is volt akkora uradalom, amely bortermésével meg tudta volna töl­teni. 39 A Szarka-féle pincerész melletti többi ágat sajnos nem volt alkalmam meg­tekinteni, bár az építmény megérdemelné a további vizsgálatokat. A borház boltozata és fala téglából van éppúgy, mint a boltozatot tartó kö­zéposzlop. Innen lépcső vezet le a főágba, amely derékszögben visszakanyarodik. A lépcső aljától jobbra egy nagyobb (valószínűleg gabonás) verem nyílik, amihez némileg hasonlót csak Tibolddarócról ismerünk. Maga a pince, a veremmel együtt, sűrű csákánynyomokkal riolittufába van vájva, kifogástalan állapotban. A tulajdonos szerint a pince és az egész dűlő Sajókeresztúr határában van, ám ennek a falunak történetében nem szerepel a Rákóczi família neve. Temploma 39 PESTY Frigyes, 1988. 138-139. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom