Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

mélyebben nyúlik a tufa belsejébe és szabálytalanul, de egyenes vonalában fut. A bejárattól nem messze, balra, befalazott ajtónyílás, ami a hagyomány szerint a dézsmapincébe vezetett. A pince végén, a végfal előtt, az ág szélességével csaknem megegyezően mély gödör, amiben az utóbbi fél évszázad alatt többször is borral vagy pálinkával teli hordót tartottak (űrtartalma 200 liter), de az üreget földdel lefedték. A keresztmetszet szabálytalan félkör alakú, a falsíkokon megmutatkozó csákányvágások ritkábbak, durvábbak, mint a dézsmapince falain. A Nagypince során a 75. (?) szám alatt megtekinthettem az egykori református egyház pincéjét is. Elvileg ennek egykorúnak kellene lennie az előbbivel, minthogy a református parókia ingatlanai (templom és más építmények) a XVI. század derekán szálltak át a katolikus egyházról, és ez a helyzet a XVIII. században sem változott meg. A templom közelében azonban egyesek szerint van egy barlangszerű üreg, ami pince is lehetett, ám bejárata beomlott, nem tekinthető meg. A napjainkban használatos pince egyágú, mint a legtöbb pince Harsányban, a hossza 23 méter. Népi neve Hosszú-pince. Kevés pincét ismerünk a Bükk hegység körzetében, amely hasonló lenne a harsányi Nagypincéhez. A magam terepbejárásai során jutottam el Sajókeresztúr község határába, ahol a belterülettől több kilométerre a Kövecses vagy Kerek dűlőben megtekinthettem egy nagyméretű építményt, amit Rákóczi-pincének neveznek. Fodor László régésszel együtt megvizsgáltam a pincét, és ő felmérést készített róla. Tulajdonosa dr. Szarka László miskolci lakos, aki néhány évtizede vásárolta, s annyit tud róla, amennyit másoktól hallott. Korábban a Rákóczi-pince sokkal nagyobb volt, de 1950 körül, az államosítás után, magánosoknak eladták úgy, hogy 1-2 összetartozó ágat tekintettek egységnek, hozzávéve az előttük húzódó hatalmas borház egy-egy részét. így több önálló pince alakult ki, külön bejárattal és borházzal. Úgy látszik, eredeti állapotában a pince óriási volt, és bizonyára dézsmát tartottak benne, mert a környéken nincs és nem is volt akkora uradalom, amely bortermésével meg tudta volna tölteni.

39 A Szarka-féle pincerész melletti többi ágat sajnos nem volt alkalmam megtekinteni, bár az építmény megérdemelné a további vizsgálatokat. A borház boltozata és fala téglából van éppúgy, mint a boltozatot tartó középoszlop. Innen lépcső vezet le a főágba, amely derékszögben visszakanyarodik. A lépcső aljától jobbra egy nagyobb (valószínűleg gabonás) verem nyílik, amihez némileg hasonlót csak Tibolddarócról ismerünk. Maga a pince, a veremmel együtt, sűrű csákánynyomokkal riolittufába van vájva, kifogástalan állapotban. A tulajdonos szerint a pince és az egész dűlő Sajókeresztúr határában van, ám ennek a falunak történetében nem szerepel a Rákóczi família neve. Temploma 39 PESTY Frigyes, 1988. 138-139. 22