Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

középkori ugyan, de Szirmay birtok, s ezért a pince hagyományos neve igy nem magyarázható.

40 Maga a pince sem fordul elő Pesty Frigyesnél Keresztúr földrajzi nevei között, de Bábonynál ez olvasható: „nevezetes itten egy 6 ággal elterülő pincze, mely nagyságáról és belterjedelméröl a nép ajkán ország pinczéje nevet visel, és körülbelül 4000 hordó bort magába fogadhatna".

41 Ha tekintetbe vesszük, hogy Sajóbábony határának egy része a Kamara birtokában volt, és mivel Keresztúr és Bábony határa szomszédos, elfogadhatjuk, hogy a Rákóczi-pince azonos az Ország pincéjével, amelynek közigazgatási hovatartozása egy időben megváltozott. A harsányihoz és a sajókeresztúrihoz hasonló méretű dézsmapincéről a Bükk hegység környezetében egyelőre nem tudunk, csak néhány jelentősebb uradalmi pincéről. Sajókazincon a várrom alatt van az „...Egyház Iskola tanítója által használt pince, melynek belsejében kőbe vágva látható 1570. évszám..." Cserépváralján, ugyancsak a vár alatt „két üres kazamata látható - és egy nagy, a terméskőbe kivágott pinczével több ezer akóra számítható..."

42 Dobosy László kéziratos dolgozata inkább a népi építményeket veszi számba, de néhány témánkba illő uradalmi pincét is leír, megemlít. Putnokon a grófi pincékről írja, hogy „amíg a gazdák pincéi 2.5-3 méter szélesek, 6-12 méter hosszúságúak voltak, addig [a grófé] 5 méter széles, 4 méter magas és 80-100 méter hosszú. Mondják, hogy a ... szekerek egyenesen behajtottak, mikor a mustot hordták". Borsodbótán, a határban, az egri Papnöveldének a pincéje 50 méter hosszú, 3 méter széles, boltozatmagassága 3 méter, jelenleg a Széles család tulajdonában. Bánhorváti-Bánfalván a Mátyás Bálint-féle pince „valamikor dézsmaszedő" pince volt, hossza kb. 25 méter, de háromágú, amit újabban három részre osztottak el, és mindegyik ágnak külön bejárata van.

43 A miskolci Avas hegy pincéiről a közelmúltban két tanulmány jelent meg, amelyek levéltári források és a borházak megfigyelése alapján történeti, műemléki szemléletű közléseket, megállapításokat tesznek. A dézsmát tároló vagy uradalminak nevezhető típussal részletesebben nem foglalkoznak, csak utalnak rájuk. 1702-ben a fehér barátok, az eklézsia, Haller Sámuel és Bük László rendelkezik ilyen pincékkel. 1740-ben Miskolc városának két (saját és taksás) pincéje van, 1792-ben pedig a Hóhér bástyán vájt pincében 219 hordó bort tároltak. 1755-ből tudjuk, hogy a diósgyőri uradalom „új tulajdonosa, a kamara [megkövetelte] a Tekintetes Uraságnak a kilencedet in natura ki adgyák, a Dézsma adó szőllőkbül 40 Tóth Péter levéltáros kollegám szíves közlése, akinek a keresztúri kutatás során nyújtott segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 41 PESTY Frigyes, 1988. 52. 42 PESTY Frigyes, 1988. 278, 74. 43 DOBOSY László, 1983. 3, 7, 12. 23