Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

kosság között. Úgy látszik, hogy a Tönköly, Kaszner, Baksa, Bihari és Sólyom nevek alaposabb vizsgálat nélkül is igazolnak némi kontinuitást. Az 1583-as összeírásban feltüntetett szőlőhegy nevekből három ma is él, de formájuk kissé eltér a középkoritól. A Ponkhegy, mint talán a legrégebbi, tizedet szolgáltató hegy neve változatlan, a Keselius Keselyűs formában, de Szarkas néven is, a Gombás hegy Gombászó formában használatos. Ismeretlen azonban az Egyházmegi középkori név, de a Püspöke-szőlő valószínűleg ennek helyére lépett.

38 A falu borospincéinek számát hivatali nyilvántartás révén nem lehet megtudni, de becslés szerint ez 200-220-ra tehető. A falu északnyugati szélén elterülő Meggyes-tető vagy Major-oldal három sorban elhelyezkedő pincéi a legrégebbiek, közöttük az uradalmi Nagypince, amelyről a vele egy szinten húzódó egész sort is nevezik. Itt van a Hosszú-pince, ami a református egyházé volt, és a Kollát-félQ pince, egy szinttel felettük pedig nevezetes a Lukács-féle pince. Ezekről feltételezhető, hogy egykor köznemesi tulajdonban voltak. A másik nagy pincecsoport a település északkeleti szélén van, a neve Butykai, aminek nincs magyarázata, hacsak az 1583-as dézsmajegyzékben szereplő Butái személynévvel nincs kapcsolatban. Itt is, mint a vele szembenéző Meggyes-tetőn, három sor lyukpince húzódik, bár ezeket az előbbieknél újabbaknak tartják. E két nagyobb csoport mellett kisebbek is vannak, az egyik a katolikus templom alatt, a másik a református templom közelében. A Valja határrészen ismert, előbb említett pincéről kiderült, hogy nem lehet középkori, még részben sem, mert 1940 körül a honvédség építette. Uradalmi dézsmapince, Nagypince, Búi-pince A település északnyugati szélén emelkedő Major-oldalon vagy Meggyes-tetőn, újabban az Ady Endre utca 19. szám alatt helyezkedik el. Úgy is emlegetik, mint a Nagypince-sor első háza. Kitűnő állapotban megőrzött építészeti emlékegyüttes, benne a fold felszínén álló nagyméretű borházzal és a hozzá kapcsolódó lyukpincével. Építésének idejére több adattal rendelkezünk, de ezek nem egyetlen dátumra, hanem egy építési folyamatra utalnak. Az építmény jelenleg állami tulajdon, 1948 előtt a kassai püspökségé, korábban pedig - egészen bizonyosan a XIII. század óta - az egri püspökségé volt, amint erről fentebb már szóltunk. A dézsmapince létezéséről közvetett bizonyítékok alapján is csak a XVI. század elejétől beszélhetünk, de feltételezhetően évszáA helyi hagyományból merített információkat az önkormányzat felkérésére összegyűlt harsányi lakosoktól, elsősorban Pók Istvántól, Hegedűs Istvántól és Kollát Bertalannétól kaptam. Közreműködésüket és Papp Dezső polgármester segítségét ezúton is köszönöm. 19