Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kozma György: Az első magyar nyelvű hivatásos színjátszási kísérlet Egerben • 163

Bayer József szerint ezt megelőzően „működését Debreczenben akarta megkezdeni, de a város tanátsa két ízben: 1799 végén és 1800 elején elutasította kérelmével."

11 Ezt az állítását maga a szerző cáfolja egy másik kéziratában,

12 mely szerint a debreceni városi jegyzőkönyv 1799-ből egyetlen, de tárgyára nézve más (157. sz. alatti bejegyzés) színészed ügyet tartalmaz, míg „1800 évről nincs Színházi dolog a Városi Jegyzőkönyvben." A vándorszíntársulati plánumot ugyancsak Bayer ismerteti részletesen levéltári forrás alapján, amely Pest vármegyéhez érkezett 1800. április 26-án. „Pest vármegye levéltára megőrizte Kelemen Lászlónak 1800 évi Április 16-árol Nagyváradon kelt kérőlevelét. A névaláírás után ez a czim olvasható: 'a Magyar Hazai Nemzeti Játszó Társaság Proprietarius Kormányozója.' ... Elmondja aztán szándékolt utitervét: Nagyváradról először Szegedre akar menni, 'onnan szándékozik ismét első eredeti megyéjébe Tekintetes Nemes Pest Vármegyébe' Kecskemétre menni. Innen 'ha az kömyül állások meg-engedik, a Tekintetes Statusok és Rendek Pártfogások mellett ha kevés ideig-is Nemes Szabad Királyi Pest Városába' akar jutni. Ezután Egerbe óhajt menni, innen Miskolczra majd Nagy Károlyba később Kallóba...' és így tovább az Időnek és Játék Színeknek mivoltokhoz képest ezen a nyáron utazni kívánván.'"

13 A színigazgató terve részben valóra vált, részben meghiúsult vagy más formát öltött. 127 év múltán monográfusa, Lugosi Döme még ezeket írja: „Egybevetve mindezeket Kelemen László következő évi működésével, megállapíthatjuk, hogy Pest vármegyével közölt tervét valóra váltotta és Szeged, Kecskemét, Nagykőrös után Eger, Miskolc, Nagykároly és Nagykálló, vagy Szatmár voltak következő állomáshelyei. A levéltárak, ahol Kelemen Lászlóra vonatkozó iratok találhatók lennének, számtalan selejtezés, árvíz és tűz áldozatai lettek, a megyegyűlési vagy tanácsi jegyzőkönyvek pedig csak akkor emlékeztek feljegyzéseikben a színészekről, ha valami baj volt velük, márpedig azt tudjuk, hogy Kelemen László féltve őrködött tagjai becsületén, - így bizony kevés adat őrizte meg késői működésének emlékét."

14 Bár a selejtezések, árvizek és tüzek valóban pusztítottak, a következtetés levonása és a kutatás feladása kissé korainak bizonyult. Azóta is folyamatosan kerülnek elő színjátszásunk e korai szakaszáról tanúskodó iratok. 11 OSzK Kt. Fol. Hung. 2163. 129. p. (Bayer kézzel írott számozása szerint 33. p.) Közli: STAUD Géza (SztK 1. 39. p.) 12 BAYER József hagyatéka. Jegyzetek a debreceni Városi Jegyzőkönyvből a Színészet történetéhez folytatás. Lelőhely: OSzMI Kt. 80.136. 15. 3. p. 13 BAYER. OSzK Kt. Fol. Hung. 2163. 130-131. p. (Szerző kézi lapszámozása szerint 34-35. p.) Lásd még: SztK 1. 39-40. p. 14 LUGOSI 169. p.; SCHÖPFLIN is „tud" a társulat 1800-as őszi egri működéséről (MSzL 1. 393. p.); BREZNAY az egri színpadról elhangzó első magyar szót jelentő színielőadás megtörténtét évekkel későbbre teszi (BREZNAY 207. p.). 166