Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kozma György: Az első magyar nyelvű hivatásos színjátszási kísérlet Egerben • 163

esmérni tellyességgel nem akarta, 's azonban Játékjait immel ámmal folytatgatta. A' következett 9

bcr Hónapban már Nyári Játék-Színnyéből-is ki-szorittatván az Hidegek által, a' Társaság abban egyezett, hogy készebb akár hová menni, vagy el-oszlani, mint a' Tekintetes Báró Úrnak Igazgatása alá viszsza menni, ezért Télére ismét NagyVáradra viszsza készült, hogy ott játszhasson; de induláskor Kotsi János tsalt vetvén az igyekezetnek, minden Decoratiókat, a' mellyel egyébb aránt a' NagyVáradi Publicum költségén készültek, néhány Játzó Személyekkel magával Erdélybe bé-vitte; más része a' Társaságnak tsak ugyan Váradra vonta magát, és némelyek Debreczenben marattak. így leve pusztulása akkor az Erdélyi, és Magyar Országi Elegyes Társaságnak."

7 Illetve: „Szívesen fájlalljuk, hogy eggy bizonyos futó Társaság a Játékszin betsét és fényét porba takarván, elhomályosította a Nemzetes Urnák és a több magyar érzésű Honnyosinknak a Játékszin hasznairól elhit várakozását."

8 És: „...égy Kelemen nevűnek igazgatása alatt, a vármegye vagy más publicumnak minden bé folyása, közbe jövetele avagy protectiója nélkül /melj nélkül égy társaság fenn nem állhat/ egy jég hátánn épült kóborló társaságot erigáltak s, valami rongyokat Őszve szedvénn játtzodni kezdettek..."

9 A széthullott „Erdélyi és Magyar Országi elegyes társaság"-ból öt személy levélben keresi fel Kelemen Lászlót, hogy „végső pusztulásokon segítene", mire ő „a' Nevezett Játzó Személyeket, tulajdon szabados, és tellyes hatalmú Igazgatása és gondviselése alá olly fel-tétellel vette, hogy ez alkalmatossággal, a' Pesten el-aludt Nemzeti Magyar Játszó Társaságot ismét fel-ébreszsze." Az 1799. október 17-én újjá alakult társaság „Nagy Váradon folytatta Játékjait, Társaságának újjabb felállításától fogva, utolsó Martiusig, egy Arendában tartott Épületben, a' mellyben egyszer s mind Baál Múlattságokat-is adott. Április hónapban pedig halgatott a' Társaság, mivel a terhes fizetés végett újj abban árendálni károsnak látta, azért utazásra készült"

10 7 KELEMEN i. k. 4. p. 8 Báró Wesselényi Miklós 1798. június 29-én, Zsibón kelt levele, amelynek címzettje Szombathy István debreceni főbíró. (SzK 14. 49-50. p.) Wesselényi az 1796 októberében a Fejérió vendégfogadóban lefolyt előadást említi föl, amit TAAR Ferenc egyértelműen Kelemen társulatának játékaként tételez. (A debreceni 15. p.) Inkább igaza lehet KERÉNYInek, aki Nagy János Nagybányán 1796-ban szervezett „Magyar Játzó Társaság"-át véli Debrecenben felbukkanni ez évben. (Magyar színháztörténet 100. p., 106. p.) Itt említjük meg azt a tényt, hogy Kelemen László naplója máig nem került elő (SztK 1. 3-9. p.), ami pedig a kutatott tárgykörben néhány talányra fényt deríthetne. 9 Wesselényi levele Teleki Lászlónéhoz. 1799. december 23. (SzK 14. 57. p.) Idézi KERÉNYI. (Magyar színháztörténet 101. p.) 10 KELEMEN i. k. 5. p. 165