Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kozma György: Az első magyar nyelvű hivatásos színjátszási kísérlet Egerben • 163

gyekben mutassuk és esmertessük meg magunkat azokkal is, akik csak hírét hallották igyekezetünknek, de miben álljon, soha nem tudhatták."

3 A pesti társulat a fent írt okokból és módon feloszlott, a plánum következésképpen szertefoszlott. Kelemen hivatalba állt, a színészek szétszéledtek; közülük Láng János és Sehy Ferenc épp a báró id. Wesselényi Miklós támogatta és a nagyváradi és debreceni játszási helyek tekintetében ellenlábas Erdélyi Társasághoz szegődik.

4 „Bizonyára a magyar színjátszásnak nagy vesztesége - búslakodik Enyedi Sándor —, hogy Wesselényi 'szövetsége' sohasem jön létre Kelemen Lászlóval, aki alaptalanul táplálta a reményeket az újjászületésben. Hiába ostromolja Kelemen az elpártolt tagok nevében is Debrecen városát a játékengedélyért, a város a Wesselényivel kötött szerződésre hivatkozik. Kelemen mögött a lelkesedés és a buzgalom ellenére sem álltak olyan erők, amelyekkel Wesselényi rendelkezett."

5 Nem álltak mögötte a híres ménes vesztegetéshez mindig alkalmatos egynémely lovai - példálódzhatnánk rosszmájúan, s eme történet néhány évvel későbbi időkhöz és más magyar városokba vezethet.

6 A színházszervező és -csináló igazgató s a színházszervező és -pártoló báró egyaránt élnek a vetélytárs minősítését romboló minőségi kifogásokkal. „Azonban L. B. Wesselényi meg tudván a' társaságnak lézengő állap ottyát, kívánta azt vissza fogadni, és újjabb gondviselése alá venni, meg bocsájtván nékik törvénytelen el-pártolásokat, 's az által okoztatott Karait-is el felejtette. De a' Társaság külömbféle részekre vonódván, még-is a' Tekintetes Báró Urat Igazgatójának el3 A vándorszínészettől 45. p. 4 KELEMEN i. k. 3-4. p. 5 A bevezető tanulmányból. SzK 14. 22. p. 6 „Praefectus Izdentzy urnák vagyon egy fiatal katonatiszt fia, ez a fiu most épen Miskolczon lévén, az mint praefectus urnái valék, az súgta fülemben: a mint hallom úgymond, báró Veselényi eö Nagyságának igen hires és nagy ménese van bárcsak ennek a katona fiamnak egy csikót kaphatnék belőle. Ezt, mire való légyen, nem szükség magyaráznom; azért is az volna alázatos vélekedésem, irna Nagyságod egy levelet a praefectusnak, melyben katonafiának egy harmadfű csikkót ajánlani méltóztatna, s e mellett tudtára adni azt is, hová és mikor küldene érette. ...eszerint féláron megkapjuk a játszó szint, ha csikkót fogunk elejibe..." (1801. május 31.) „A Nagyságod kegyességibül minden érdemem nélkül levő csődör pejparipám igen jó erkölcsű és már meglehetős járású, csak az a kár benne, hogy két holnap alatt is alig látom egyszer, mivel a legfőbb kötelességem Miskolcztul 12 mérföldnyi távolságú vidéken kell folytatnom." (1803. március 24.) Mindkét levél Gyöngyösön kelt Miskolczy György ügyvéd tollából, aki a miskolci színjátszások előkészítésében Wesselényi szavaival „velem edgyetértőleg lévén a Theatrum folyamattya felügyelését vinni szokta..." (SzK 14. 62. p., 73. p., 113. p.) 164