Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149
ságok is nehézséget okoznak: így a lehetséges 16 eltérő adónem különféle kombinációjából lehetetlen szétválasztani a különböző tevékenységek után fizetett adó mértékét, még ha olyan szerencsés eset áll is elő, mint 1873-ban Budapesten, mikoris a jegyzéken külön szerepel a házbér és jövedelemadó. Időrendben a következő dolgozat Bárányi Bélának a debreceni legnagyobb adófizetőkről írott munkája. 9 Tudja, hogy a helyi elit nem azonosítható teljesen a virilisek csoportjával, de annak megközelítésére egyik legjobb forrásnak tartja a virilisjegyzékeket, amely - őt idézve - alkalmas a helyi társadalmi elit kereszt- és hosszmetszetének felvázolására. Módszertani kérdéseknél megismétli a jegyzékek pontatlanságára vonatkozó, már ismert, de számára is valós problémákat. Bárányi Béla ezután sokszempontú elemzésében a többi még röviden értékelendő dolgozathoz képest erősebben veti fel a zsidóság és a kvalifikált értelmiség legnagyobb adózók között betöltött szerepét, ami dolgozatának pozitívuma. Gyáni Gábor Hódmezővásárhely viriliseiről írott munkájában 10 , a forrás korlátait ismerve, a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: a jegyzékek jól felhasználhatók annak tisztázására, milyen jövedelmi háttere van a virilizmusnak, milyen társadalmi tagozódást mutat maga a virilista réteg, és megoldhatónak véli e réteg elemzése által a tendenciák letapogatását, a szerkezeti arányok rekonstruálását és az egyes típusok kiugratását. Gyáni Gábor a virilizmusban az adott város gazdasági- vagyoni szerkezetének koncentrált kifejeződését látja, éppen ezért a szerkezet leírásában, átalakulásának elemzésében, egy mezővárosi típusú gazdasági, társadalmi, fejlődési út körvonalainak egzaktságra törekvő felrajzolását végzi el. Ehhez a vezérvonalhoz rendeli hozzá különböző gazdaság- és birtoklástörténeti adatait. natkozóan is, hogy a tőke hogyan, milyen utakon át vándorolva halmozódik fel bizonyos személyek kezében, és útjának során milyen tényezők jutnak szerephez. Budapest legnagyobb adózóinak története így az egész hazai kapitalizmus gazdasági alapjának éppúgy, mint az arra ráépülő társadalmi szerkezetnek - mintegy egyetlen közös ponton - igen konkrét és komplex közös vizsgálatát is lehetővé teszi. Végül jelentős a legnagyobb adózók kutatása abból a szempontból is, hogy általa - legalább is bizonyos periódusokban és bizonyos szektorokban - vizsgálhatóvá válnak a polgári várospolitikai bázisai és részben annak mechanizmusa is." -VÖRÖS Károly, i. m. 7.1. 9 BÁRÁNYI Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről a debreceni virilizmus kapcsán. (1873-1930) Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series Historica XIV. Debrecen, 1972. 4-68. 1. 10 GYÁNI Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Történelmi Szemle 1977. XX. évf. 3-4. sz. 626-640. 1. 157