Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149

M. Tóvári Judit miskolci vizsgálatai kapcsán szintén megfogalmazza célkitűzéseit.

11 Ő alkalmasnak látja a forrást arra, hogy feltárja a feudális eredetű földbirtok visszaszorulását, illetve annak integrálódását a kapitalista termelésbe, feltárhatónak véli azt, hogy milyen új rétegek nyomultak be a polgári fejlődés újonnan keletkezett, illetve hagyományos pozícióiba és választ tud adni arra a kérdésre, hogy megtörtént-e az új és a régi eredetű rétegek összeolvadása. M. Tóvári Judit közelít szándékaiban talán legjobban a Budapestről készült munkához. Használt forrásainak mélysége is legjobban megfelelnek ehhez, kiindulási pontjai is azonosak, mert a rendi világban elfoglalt pozíciók a kiindulópontjai, innen vezeti le az 1910-es évekre a miskolci társadalom felső rétegében tapasztalható szerkezetváltozást. A legnagyobb adófizetők és a politikai vezetőréteg viszonyát vizsgálja Veliky János a Hajdúkerület viszonylatában.

12 Nem módszeres szerkezeti elemzést végez, hanem a politikum szféráiban mozog. A témát vizsgálva, 1848-tól indítva, arra a megállapításra jut, hogy a virilizmus intézménye a törvényhatóságokban a fennálló hatalmi politikai rendszert konzerválta, a képviseleti rendszer polgárivá válását megnehezítette és elnyújtotta. Mindez azért történt így, állítja Veliky János, mivel a helyi politikában a földbirtokosok aránya döntő volt. Szerintünk a földterület után történő adózás domináns túlsúlya reális ebben a korszakban, legalábbis a vidéki Magyarországon, hiszen a föld jelentős termelőeszköz, másrészt a földbirtokos réteg összetételének változása, ennek vizsgálata és amennyiben lehetséges - a gazdálkodás átalakulásának figyelembe vétele az, amely megváltoztathatja ezt az egyoldalúra festett képet. Bérdi György Pécs legnagyobb adófizetőiről publikált tanulmányát

13 maga is előmunkálatnak tartja. A foglalkozási arányok változását figyelve a legfontosabb, legtöbbször előforduló személyeket illusztrációként használja, így kóstolgatja a forrás adta lehetőségeket. A legújabb, e témában publikált tanulmány Szakái Gyula Győr város viriliseiről írt munkája.

14 Ennek bevezetőjében kitér az ismert módszertani kérdésekre, a forrás korlátait is ismeri, de mint írja, ezek a kritikai észrevételek nem olyan fokúak, hogy megkérdőjeleznék a forrás értékét. A legfontosabb szerinte azonban az, 11 M. TÓVÁRI Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjának átrétegződése (1872-1917). Századok 1980. 114. évf. 5. sz. 781-817. 1. 12 VELIKY János: A hajdúvárosok politikai vezetőrétegének szerkezetváltozása és a virilizmus kölcsönviszonya a polgári forradalom után. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. Hajdúböszörmény, 1975. Szerk.: Bencsik János. 107-132. 1. 13 BÉRDI György: Pécs legnagyobb adófizetői 1887-1901. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XX-XXI. (1975-1976) Pécs, 1977. 113-126. 1. 14 SZAKÁL Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elitről 1900 és 1940 között. Győri tanulmányok 8. Győr, 1987. 158