Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149
Az ún. virilis akta tartalma is megváltozik. A virilisjegyzékek összeállításának mechanizmusa is bizonyos változáson megy keresztül. A századfordulóra kialakuló módozat a legteljesebben a Vas vármegyei gyakorlat alapján az alábbiakban foglalható össze. 3 A vármegye alispánja átiratban fordult a megyei pénzügyigazgatósághoz, amelyben felkéri, hogy utasítsa a felügyelete alatt álló járási és városi adóhivatalokat, hogy a közvetlen adófizetőkről készítendő kimutatásokat az alispáni hivatalhoz legkésőbb a tárgyév augusztus elejéig küldjék meg. Ezzel párhuzamosan az alispán rendeletben közli a városok és községek vezetőivel, hogy a 100-200 korona fölötti állami egyenes adót fizetőkről tételes (név, foglalkozás, adóösszeg, lakhely) jegyzéket terjesszenek fel az alispáni hivatalhoz. Itt találkozhatunk a Zemplén vármegyében tapasztaltaknak megfelelő módozattal, hiszen az 1902-ből Vas megyéből származó adat a járásiak első 200 virilisét közli, így az adórangsort tekintve a Zemplénben is és Vas megyében is akár többezer fős listát is összeállíthatnánk. A foglalkozások alapján így még mélyebb és árnyaltabb képet nyerhetnénk. Az ügymenet ezután a következő: a beérkezett jegyzékekből az egyik aljegyző ideiglenes jegyzéket készített, amelyet az igazoló választmány soros ülése elé terjesztettek és az észrevételek, kiegészítések megtétele után kinyomtatták, majd a megyében kialakult gyakorlatnak megfelelően a tárgyév októberének első két hetében nyilvánosan kifüggesztették a törvényhatóság kiadóhivatalában, valamennyi szolgabírói és polgármesteri hivatalban, hogy a felszólamlási és a fellebbezésijoggal élni lehessen. Az előző év legtöbb adót fizető polgárainak a jegyzéket névre szólóan megküldték. A fellebbezéseket pedig a vármegyei állandó bíráló választmányhoz kellett eljuttatni. A virilisjegyzékre való felkerüléssel kapcsolatban érkező fellebbezéseket megvizsgálva három fo csoportot különböztethetünk meg: a jegyzékről történő kimaradás, a kétszeres adóbeszámítás jogának figyelembe nem vétele, a jegyzékben szereplő adóösszeg sérelmes volta miatt. Az első csoportba tartozó fellebbezések legtöbbször adminisztrációs hiba miatt fordultak elő, ezek orvoslása a megfelelő adóigazolás benyújtása mellett egyszerűen megtörtént. A kétszeres adóbeszámítás jogának figyelmen kívül hagyása volt a leggyakoribb. Az 1886. évi 21. te. 26. §-a értelmében a felszólamló megfelelő okmányokkal igazolta adójának kétszeresen számítható jogosultságát. (Az ügyvédek jogcímének ellenőrzését az ügyvédi kamaráknál bejegyzettek hivatalos, minisztériumi névsora tette lehetővé.) Amennyiben a kétszeres adóbeszámítás jogáért folyamodó által előterjesztett indokokat a bíráló választmány figyelembe venni nem tudta, az ügyet a magyar királyi közigazgatási bíróság elé terjesztették. Ott azonban ki3 Vas Megyei Levéltár IV. 405/b. Vasvármegye alispánjának iratai I. 9812/1904. 154
