Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149
vétel nélkül elutasító döntések születtek. Az elutasítás az esetek döntő többségében formai okok miatt történt. Munkánk szempontjából a virilis jegyzékben helytelenül feltüntetett adóösszeg miatt tiltakozók észrevételei a legértékesebbek. Az észrevételezők a téves adómegállapításnál mindig az alacsonyan számított összeg ellen emeltek panaszt, és ennek bizonyítására tételesen felsorolták az általuk fizetett adó tételeit, amit egyébként igen nehéz megállapítani. Igazán jelentős az lenne, ha a magas adóösszeggel bíró virilisek adófeltételeinek szerkezetét is megismerhetnénk. Sajnos azonban csak kisebb adózók nyújtották be fellebbezésüket, elsősorban presztizsokok miatt, de így is fogalmat alkothatunk egy-egy kisebb adózó vagyonának, gazdálkodásának szerkezetéről. Visszatérve az ügymenetre, ez a következőképpen fejeződött be. Az észrevételek és panaszok elbírálása után az igazoló választmány a vármegye törvényhatóságának negyedik negyedévi ülése elé terjesztette a következő esztendő legtöbb adót fizető megyebizottsági tagjainak végleges névsorát azzal a kitétellel, hogy a közigazgatási bíróság esetleges módosításait figyelembe fogják venni. Ezután kinyomtatták a legnagyobb adófizetők végleges jegyzékét. A legnagyobb adófizetők társadalomtörténeti szempontú vizsgálata az 1960as évek közepétől elkezdődött, 4 így a saját további forráskritikai megjegyzéseink előtt ezen tanulmányokban kitűzött célokat foglaljuk össze. Az időrendet megbontva, először Kövér Györgynek egy kéziratáról szólnék, mivel ez sajátos szempontokból, a jövedelemadózás oldaláról közelítve, összmonarchiai keretekben gondolkodva, az összehasonlítás lehetőségét keresve jut el a tárgyalt adólajstrom forrásértékének a felismeréséhez, azt sugallva, hogy a tárgyalt forrás közelebb visz a magyar polgárosodás kérdéseinek a megértetéséhez, hordozóinak társadalomtörténeti körülhatárolásához. 5 Szempontunkból másik fontos tanulsága a tanulmánynak, hogy bár monarchiái keretekben az adórendszer különbözősége miatt nincs mód az Összehasonlításra, de Magyarországon az 1875: XLV. te. után az adózás rendje egységes szempontok szerint folyt, amit ugyan az 1909: X. te. módosított a jövedelemadó-rendszer bevezetésével, azonban a koalíciós kormány lemondása után elhalasztották, s csak a világháború első éveinek szorításában kezdték el - módosított formában - életbe léptetni. Mint mondottuk, elsőként Vörös Károly dolgozott ilyen típusú forrással 6 . A saját maga által módszertani kísérletnek és előmunkálatnak nevezett tanulmányá4 VÖRÖS Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1902-1917. In: Tanulmányok Budapest múltjából XVII. Bp., 1966. 145-157. 1. 5 KÖVÉR György: Jövedelemadó és polgárosodás. - Kísérlet a kiegyezés utáni pesti nagypolgárság körülhatárolására. - Bp. 1989. Kézírat. 6 VÖRÖS Károly, i. m. 155
