Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149

másrészt vagy a választott tagok, vagy a tisztviselők jogán vesznek részt a bizottság munkájában. A virilisjegyzékből - amely néhány lapból áll, esetleg két hasáb egy helyi lapban - ahhoz képest, hogy számtalan helyen előfordulhat, igen nehéz teljes sorozatokat kialakítani, bár kísérletünk nem mondható egyáltalán sikertelennek. Feiszt György levéltáros kollégámmal a mai Dél-Dunántúl, ül. Nógrád és Zemplén megyék közé eső terület megyéinek virilisjegyzékeit tártuk és dolgoztuk föl. Ezen a területen kívül a történeti Magyarország Abaúj és Gömör vármegyéjének és Kassa törvényhatósági jogú város legnagyobb adófizetőinek az adatsorait is feldolgoztuk. Vállalkozásunkig megyei virilis listák felhasználásával készült társadalomtörténeti munkáról nem volt tudomásunk. Az 1870-es évekből tapasztalataink szerint elsősorban a levéltári források alapján rekonstruálhatók a virilisjegyzékek. Főispáni, alispáni, főszolgabírói, polgármesteri iratokban elszórtan lelhetünk néhányat, legteljesebben az igazolóválasztmány irataiban maradhattak fenn, viszont ezek már vaskos akták. Találkozhatunk olyanokkal, ahol a törvényhatóság összes községéből összeírták a 10 forint felett adózókat. Ehhez hasonló konstrukcióval a századfordulón is találkoztunk, ismertetésekor kitérünk jelentőségére. Ezek a kéziratos jegyzékek sokszor az összeállítók kezenyomát is őrzik javítások formájában. Egy ilyen aktában talákoztunk két igen értékes kimutatással. Zemplén vármegyében 1875-ben összeírták a több törvényhatóság területén illetékes birtokosokat, az ott fizetett adójukkal együtt, illetve a más megyében, törvényhatóságban élőket, de Zemplén megyében is jószággal bírókat.

1 Pest városában vagy néhány jász településen olyan, a későbbiekben nem alkalmazott megoldás fordult elő, hogy adónemek szerinti bontást is tartalmaznak a virilisjegyzékek. A szlovákiai levéltárakban tapasztalatunk szerint a választói névjegyzékek között bújik meg a legnagyobb adófizetők jegyzéke, valószínűleg utólagosan rendezték így az anyagot. A városokban szokásos gyakorlatot Gottfried Barna Nyíregyháza viriliseiről írott, eddig kéziratos munkájából

2 ismertük meg. Több év gyakorlatának áttekintése után példamutató módon mutatja be a jegyzékek összeállításának változását. Az 1880-as évek közepétől legtöbbször egy szál irat csak a virilisjegyzék, amely nyomtatott formájú, általában ebben a formában közlik a hivatalos lapok, ezt függesztik ki a vármegye fontosabb hivatalaiban is. 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár IV. 1403. Zemplén Vármegye Központi Választmányának iratai 1872. 2 GOTTFRIED Barna: Nyíregyházi virilisek 1874-1912. között. Debrecen 1992. (Kézirat) 153