Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149
gok gyakorlásától való eltiltással járó ítéletek esetén, akiket fegyházra, börtönre, három hónapot meghaladó fogházra vagy államfogházra ítéltek; nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elmarasztaltak; az állami és megyei tisztviselők, ha csak állásukból fakadó jövedelmük után fizettek adót; a csőd alatt állók; a rendezett tanácsú városokban az analfabéták. - Ha az állami és megyei tisztviselők a községben lévő fekvő vagyonuk és a fizetésük után is adóztak, mindkettőt beszámították. 1886-ban a virilizmus történetében az egyik leglényegesebb változtatást hajtották végre. Alapjaiban ekkor sem változott a rendszer, hiszen maradt az egyenes adók cenzusa, „a pénz demokráciája". Kiterjesztették viszont a virilis képviseleti jogot elnyerhetők körét, bevezették a megbízottak intézményét, képviselhették magukat a nők, valamint a gazdasági és egyéb jellegű társulások. Az 1886-os törvények tisztázták a névjegyzékből kihagyott virilis jogérvényesítésének lehetőségeit, útjait. A névjegyzék összeállítását, kiigazítását is határozottabban szabályozták. Az 1870-es években született, illetve az 1886-os törvényhatósági és községi törvény a virilisek vonatkozásában csak együtt értelmezhető, hiszen gyakran kiegészítik egymást. A legtöbb adót fizetők képviseleti tagságával foglalkozó miniszteri rendeletek az alapvető törvények pontos végrehajtását szorgalmazták, az eljárási módozatokat konkretizálták. A kérdés jogi rendezésének újabb állomását jelentette az 1896. évi XXVI. te. (közigazgatási bíróságról). A törvény 41. §-a értelmében a névjegyzékből kizáró állandó bíráló választmányi határozat esetén az érintettek a közigazgatási bírósághoz fordulhattak. A községek viriliseinek szintén megadatott ez a jog, ők a közigazgatási bizottság kizáró, ül. fellebbezésüket elutasító végzése esetén kérhették a közigazgatási bírósági eljárást. - 1912-ig hasonló szintű jogszabály nem született. A törvények sorának - amely a forrás használhatósága, értéke szempontjából meghatározó jelentőségű - ismertetése után néhány mondatban kitérnénk arra, hogy ma miként férhetünk hozzá ehhez a forráshoz. A vármegye a pénzügyigazgatóságtól - később a járási adóhivataloktól is megkérte azt a listát, amely tartalmazta az adott vármegye vagy törvényhatósági jogú város legnagyobb adózóinak névsorát, foglalkozását, lakhelyét, adójuk nagyságát. A törvényhatóság igazoló választmánya ebből a nyers listából, az értelmiség adójának kétszeres számításával, új sorrendet alakított ki, illetve a törvény más utasításait figyelembe véve összeállította az ún. virilisjegyzékeket, amelyeket közszemlére kifüggesztettek, megadva a lehetőséget azok korrigálására. A tudományos jellegű feldolgozásoknál ezt a listát szokták és érdemes használni, mert ez tükrözi teljesebben a „leggazdagabbak" körét, mivel itt megjelennek azok a vagyonok is, amelyeknek gazdái esetleg más törvényhatóságban lévő jövedelmeik alapján nem a vizsgált törvényhatóságban lesznek bizottsági tagok, 152
