Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

adózók száma mindenesetre jelentősen megemelkedett, 78-ról 130-ra, s ez tükrözi az egész kistáj, a Mohi districíus fejlődését. Ez idő alatt a kerület falvaiban a 108 szőlőgazdaság 527-re gyarapodott, bortermése pedig 1400-ról 7200 egri köbölre emelkedett. Harsányban, mint mezővárosban a 120 szőlőtermelő az egész districtus (ekkor már csak 35 település) kapásainak mintegy egyötödét tette ki, társadalmi rétegei között pedig kimagaslóan gyarapodott a gazdag parasztok száma: 1-ről 7-re. Ebből feltételezni lehet a termelés minőségének javulását, és egyben a pincék számának nagyságát is.

16 A XVI. század végéről fennmaradt az egri egyházi levéltárban egy harsányi dézsmajegyzék, s ennek elemzése útján mélyebben is bele lehet tekinteni a falu bortermelésének viszonyaiba.

17 Az összeírás 1583 őszén, szüret után készült, amikor Harsány a sajókazai kerület egyik települése volt. A jegyzék csak a szőlőtermelőkre terjed ki, azokra a helybeli (domestici) és vidéki (extranei) lakosokra, akik bordézsmát voltak kötelesek adni. Az adózókat szőlőhegyenként sorolja fel, s megkülönbözteti egymástól a tizedet és az ötödöt adó területeket. Tizedet egyedül a Ponkhegyi'ól adtak, ötödöt pedig a Keselius, Gombáshegy és Egyházmegi szőlők után. A legnagyobb szőlős terület a Ponkhegy, ahol 31 helybeli és 29 vidéki gazdától összesen 91 köböl (cubulus) és 10 icce (justa) bort vettek át.

18 A másik három szőlőhegyen alig többet, összesen 70 adózót írtak össze (belőlük 24 extraneus), de ezek jóval több bort szolgáltattak be, kb. 380 köbölt. A teljes bormennyiség 473 köböl, amiből ki lehet számítani, hogy Harsány szőlőhegyeinek termése ebben az időben kb. 65 800 liter, azaz 650 hektoliter lehetett. A kétfajta adózási formára az ad magyarázatot, hogy általában és itt, ahol az egyház volt a világi földesúr is, azokon a helyeken tized és kilenced címén ötödöt szedett.

19 zott meg a lakosság összetétele. Ez fontos lenne a középkori folytonosság megállapítása mellett a szőlőművelés, bortermelés miatt is, amely munkákhoz bizonyos mértékű szakképzettség szükséges. N. KISS István 216-217. A zsellérek száma 65, a házas zselléreké 41, a féltelkeseké 17 volt. A tizedjegyzék az egri püspökség gazdasági iratai között maradt meg: Regestrum Super Decima Promonthory Harsaniensis. Anno 1583. nec non Super Decima Vinorum In Districtu Kaza de Anno 1583. (Praesentatum 24. Octobris Anno 83.) HML.XII-3/c. 19. rsz. Az egri köböl 23,452 liter, a budai icce pedig 0,8484 liter volt. MAKSAY Ferenc, 1959. 838, 839. BÁN Péter, 1980. 920; a számítás alapja az, hogy a decimának tízszerese, a kvintának ötszöröse volt maga a termés. A kettő összege 2800 köböl, azaz 65 800 liter, illetve 650 hektoliter. 13