Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

Ebből a beszolgáltatás után is tetemes mennyiség maradt meg, amit csak pincében lehetett tárolni. Az összesen 129 adózóból 76 harsányi, 53 vidéki, de az utóbbiak között van 11 név, amely két-három alkalommal szerepel, ezeknek több hegyen is volt szőlejük. 65 család önálló szőlőműves lehetett, akik bizonyára kisebb-nagyobb pincével is rendelkeztek. Nem lehet számításon kívül hagyni azonban az extraneusokat sem, akiknek egy része ugyancsak Harsányban tárolhatta borát. Szerényen számolva ők lehettek 15-20-an, ezért a pincék teljes számát 80ra becsülhetjük. És mellettük ott kellett még lennie néhány, a bordézsma-kötelezettség alá nem eső pincének, mint a püspöki dézsmapince, a helyi plébánosé, és ha volt nemesi birtokos, azé.

20 A pincék számának megbecsüléséhez tudnunk kell, hogy a harsányi extraneusok hol laktak és hogy borukat az ő lakóhelyükön el tudták-e helyezni. A feljegyzések szerint Vattán élt 33, Ároktőn 2, ,Aranyaházán" (Aranyos?), Keresztesen, Gelejen, Kisgyőrben, Geszten és „Nagy-Zalontán" l-l szőlősgazda. Csökkentené a pincék számát az, ha a termelők a bort nem pincében, hanem kamrában tárolták volna, de ennek kicsi a valószínűsége, bár valami hasonló eljárást Miskolc történetéből ismerünk. Ugyanezt eredményezné az is, ha visszavetítenénk azt a napjainkban szokásos gyakorlatot, hogy egy pincét több (egy-két) család közösen használt. 1596-ban, Eger várának elfoglalása, majd a Harsányhoz közeli mezőkeresztesi csata után, katasztrofális visszaesés tapasztalható. Az 1598-ban felvett dézsmajegyzék a bírón kívül összesen négy adózót tüntet fel és azok is zsellérek. Igaz, a gabona hiányzik, csak a bordézsma maradt meg, de a teljes népesség sem lehetett sokkal nagyobb. Összehasonlítva a legutóbbi és N. Kiss István által közölt jegyzékkel, az a szomorú valóság, hogy 1577 és 1596 között a mohi kerület 35 faluja tízre apadt le. Ezt a tíz falut alapul véve a szőlőgazdaságok száma 29-re esett le, a bortermelés pedig 3400 egri köbölről 220-ra csökkent, tehát 94%-kal kevesebbre, mint a korábbi mennyiség volt.

21 Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a XVII. század folyamán Harsány lakossága milyen körülmények között élt és gazdálkodott, valószínűleg a gazdag parasztság és a nemesség tevékenyebb részvételével. 1596 után tehát Harsány történetében új korszak kezdődik. Ez a második háborús pusztítás már a törökök műve, s erről Pesty Frigyes a hagyományra hivat20 A 76 harsányi szőlősgazda közül kétszer-háromszor szerepel a névsorban: Ambrosius Baksa, Andrea Kerezy, Relicta Matthei Bihary, Petrus Peniz, Michael Dekman, Ladislaus Szekeres, Stephanus Bálás, Sebastianus Géte, Relicta Lucae Dossa, Andreas Sólyom. 21 N. KISS István 726. A tíz megmaradt település: Kisfalud, Oszlár, Ároktő, Szeged, Keszwh, Szederkény, Aranyos, Harsány, Mohi, Kisgyőr. 14