Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig

melyet a befogadás időszakának is neveznek.2 A wittenbergi egyetemről hazatért diákok, illetve az új tanokat elfogadó katolikus papok a német és magyar városok lelkipásztoraiként vagy vándorprédikátorokként hirdették Luther tanításait. Az őket követő prédikátorok érdeme, hogy fáradhatatlan irodalmi és térítőmunkájukkal a magyar falvak és mezővárosok falai közé is eljutottak a reformáció tanításai.

Magyarországon a reformáció nem a „cuius regio eius religio”3 elv kizárólagos alkalmazásának következményeként szilárdult meg, így a lutheri hitújítás részben átmeneti állomásnak bizonyult és nagyon hamar megjelent a helvét irány. A magyar reformáció történetében a helvét reformáció két jelentős központja, Zürich és Genf hatása az 1550-es évek elejétől jelentkezik. Az első, Zwingli szellemében működő reformátor, a gyulafehérvári kanonokból prédikátorrá lett Kálmáncsehi Sánta Márton volt. A Kálmáncsehi által megkezdett munkát a következő évtizedben a helvét irányhoz egyre nagyobb számban csatlakozó prédikátorok folytatták. Az önálló református egyházszervezet az 1560-as évek második felére alakult ki, a hódoltságban főleg a nagy tudású Szegedi Kis István, a Tiszántúlon pedig a szintén kiemelkedő tehetségű és munkabírású Mélius Juhász Péter tanító és szervező munkájának eredményeként.4 Aló. század végére egyházzá szerveződtek a protestantizmus áramlatai, és kialakult a felekezetek nagyjából stabil aránya. A református egyház hívei elsősorban a magyar nemességből, a mezővárosi polgárságból, a végvári katonaságból és a parasztságból kerültek ki, akik főleg az ország középső és keleti részein éltek. Az evangélikus egyház a peremvidékekre szorult, s a dunántúli és felvidéki nagybirtokosok, a német városi polgárság, illetve a szlovák parasztság tartozott hozzá.

A mohácsi vész után keletkezett politikai anarchia az egri püspökség székhelyét is hanyatlásnak indította. A vár többször gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között. Olyan eset is előfordult, amikor Egernek két püspöke is volt, az egyiket János, a másikat Ferdinánd nevezte ki, sőt, mindkét uralkodó nemegyszer világi főuraknak is eladományozta az egri püspökség javadalmait. A reformáció egri megjelenése is ezzel hozható összefüggésbe. Az új hit elsőként a Felvidéken, illetve a mai Eszak-Magyarországon kezdett el terjedni, olyan világi hatalmasságok közreműködésével, mint a Ho- monnai-Drugethek, a Drágffyak, vagy a Perényiek. Egerben Perényi Péter közreműködésével jelent meg, aki a mohácsi események idején koronaőr volt. 1542-ben Perényi Péter megszállta az egri várat azzal az ürüggyel, hogy az, mint az ország egyik fontos támaszpontja megmaradjon Ferdinánd kezén,

2 Lásd Molnár http://mek.oszk.hu/01800/01885/htmEindex5.html [2018.03.05.]

3 „akié a föld, azé a vallás”. 1555-ben V. Károly német-római császár és a birodalmi rendek megkötik az augsburgi vallásbékét, mely által jogilag elismerik az Ágostai Hitvallást, a lutheri tanításokat. A fejedelmek szabadon választhattak a római katolikus és az evangélikus felekezetek közül, alattvalóiknak pedig követniük kellett a fejedelem vallását.

4 Lásd Faggyas Sándor: 500 éve reformáció. 45^18. http://reformacio2017.hu/wp- content/uploads/2016/09/Reformacio_500_small.pdf [2018.03.28.]

10