Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig

azonban ezt követően a várat saját tulajdonába vette, és kiszorította onnan a király embereit. Emiatt felségárulás vádjával börtönbe került, és az egri várat várnagyára, Varkoch Tamásra bízta, akinek nevéhez fűződött az első lutheránus eklézsia megszervezése Egerben. Az ő idejében három Luther tanait hirdető prédikátor is volt a várban. 1548-tól a katolikus Dobó István lett a vár kapitánya, aki a reformáció prédikátorait elűzte, így az új hit mellett kitartó családokból az ostrom idejére sokan nem maradhattak.

Az 1552-es ostrom után a várkapitány utódok révén tovább teijedt a protestantizmus. Amikor 1553 tavaszán a mariánus ferencesek visszaszivárogtak Egerbe és a leégett kolostoruk láttán újat akartak építeni, Bornemissza Gergely, az új kapitány mérleget vonva a történteken eltávolította őket. Utódja, Figedy János vámagy, aki 1552-ben még az egri káptalan bizalmi embere volt és a káptalani csapat élén csatlakozott Dobó seregéhez és kapitánytársa, Zárkándy Pál már nyíltan protestánsok. Figedy 1555 elején, az Egertől távol élő Ujlaky László püspök halála idején protestáns prédikátort hozott a várba, Lőrinc papot. A városban a lutheránus közösség új lelkésze akkor Egri Lukács volt. Eger déli szomszédjai az egri völgyben Kistálya, Nagytálya, Makiár, mihelyt újjáéledtek a török szörnyű pusztításai nyomán, a reformáció lelkészeit ültették be a katolikus egyház javadalmaiba. Verancsics Antal püspökké kinevezésének a hírére és megtudva, hogy 1559 elején Egerbe érkezik, s átveszi a várat, a reformáció hívei óvatos, várakozó álláspontra helyezkedtek. Egri Lukács 1558 végén a megyéből eltávozott, Lőrinc pap pedig a várból Noszvajra költözött.'

Verancsics a királyhoz szóló jelentésében azt írta, a nemesség és a nép legnagyobb része a katonasággal együtt helyben és a vidéken mind Luther követője. Ezért egy pásztorlevelet bocsátott ki, melyben szigorúan tilalmazta, hogy Eger városában és az egész egri völgyön senki lutheránus vagy más eretnek prédikátort hallgatni, eretnekek könyveit olvasni vagy tartani, s e célból gyülekezést tartani ne merészeljen. A prédikátorok működését a vár körüli mintegy 20 mérföldnyi területen eltiltotta. Azonban a várőrség a megyei nemességgel titkos egyezségre lépett, és ragaszkodott vallási nézeteikhez. Mivel a püspöki parancs merev végrehajtása azzal a kockázattal járt, hogy a vár őrség nélkül marad, Ferdinánd a viszály elsimítására királyi biztosokat küldött a várba. A várőrség és a városban lakó nemesség hosszas tanácskozásokat folytatott a királyi biztosokkal, akiket igyekeztek meggyőzni, hogy ők tulajdonképpen az igazi vallás elveihez ragaszkodnak, és nem eretnekek, majd úgy döntöttek, beadványban keresik meg az uralkodót. Elkérték a debreceniektől azt a kéziratot, amely a helvét reformáció hitelveinek leghosszabb, magyar nyelven írott, reformáció korabeli dogmatikai művét tartalmazta, s amely az egyházi irodalomban a Debrecen-Egervöl- gyi Hitvallás nevet viseli. 1562. február 6-án tévesztették fel Bécsbe,5 6 de valószínűtlen, hogy a király vagy környezetében bárki is elolvasta volna.

5 Szabó 104.

6 Szederkényi 1890. 198-201.

11