Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Mészáros Ádám: Dél-hevesi református egyházközségek a 18. században
oka minden bizonnyal Szívós János prédikátorral való elégedetlenség lehetett.34 Az 1797. január 25-én Visnyón tartott egyházmegyei gyűlésen a filiák fentebbi kívánságának helyt adtak, s ezzel függetlenedtek az átányi anyaegyháztól és Tenk vezetésével önállósodtak. Az egyesült 3 leányegyház lelkészévé a korábbi káplánt, Rimaszombati Szabó Istvánt nevezték ki.35 Szívós János átányi lelkész 1801. április 20-án bekövetkezett halálával újra felmerült a filiák és az átányi anyaegyház újraegyesülésének gondolata. Az új prédikátor, Török Sámuel 1802. június 17-től tárgyalásokat folytatott a leányegyházak követeivel a kápláni hivatal visszaállítása, valamint a káplán feladatainak és fizetésének meghatározása tárgyában. A tárgyalások végeredményeként 1803. június 17-én a 3 leányegyház ismét egyesült az átányi anyaegyházzal.36 A református iskola és oktatás Atányon Az átányi református iskola működéséről sajnos csak kevés információ áll rendelkezésünkre, ugyanis - mint már említettük - a református közösség helyzetét bemutató 1639-es, illetve az 1665-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv nem tett említést sem iskoláról, sem pedig tanítóról.37 A tanodával kapcsolatos első biztos információnk 1752-ből származik, amikor egy számadáskönyvben említést tettek a felújítandó leányiskoláról. Tehát a 18. század közepén már létezett a községben iskola, melyben a fiúk és a lányok oktatása külön zajlott.38 Az 1754-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy az iskolamester ebben az időben Czene István volt, aki a fiúgyermekeket tanította. A jegyzőkönyv ismerteti a tanító fizetését is, mely szerint évente párbérként 25 kila búza és 25 forint, tanulónként 7 forint tandíj, állandó koszt, 4 szekér fa, temetésen való prédikálásért 8, éneklésért 4 poltura, 2 köböl tavaszi és 2 köböl őszi vetés megmunkálása illette az iskola- mestert. A tavaszi vetéshez a vetőmagot az eklézsia adta, az őszihez viszont az iskolamesternek kellett a magot beszereznie. Ezen felül sabbathalis gyanánt 1 véka búza illette a tanítót.39 1 7 8 3-ra a lelkész fizetésével együtt az iskolamester fizetését is újraszabályozták. A párbér mértéke nem változott, viszont a tandíjként fizetendő 7 forinton felül minden gyermek szülei tartoztak még 1 véka búzával is. A kosztot ki lehetett váltani páronként 3 garas fizetésével. Változás történt a vetés nagyságában is, ugyanis az 1754-ben meghatározott 2 köböl tavaszi és őszi vetés megmunkálása helyett - ami 8 vékának felelt meg - 10 véka tavaszi és 10 véka 34 SRKL Egyházközségek iratai, Átány 1801-1954, 1802. május 25. 35 Csengery 1879.12.07. 22. évf. 49. sz. 13. 36 Uő. 1879.12.21.22. évf. 51. sz. 10. 37 SRKL K.gg.II.6. Protocollum 1596-1650, Átány, 1639; SRKL K.gg.II.7. Protocollum 1665-1669. Átány, 1665. 38 Csengery 1879.12.07. 22. évf. 49. sz. 12. 39 A sabbathalis a malom szombati napi jövedelmét jelentette. Csengery 1879.10.26. 22. évf. 43. sz. 12. 91
