Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Bodnár Krisztián: Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban

Ugyanebben az időszakban került sor az egyes vármegyékben a követvá­lasztásokra és a követutasítások megszerkesztésére is. Például 1832 szeptemberé- ben-októberében Zemplénben a közgyűlés megtárgyalta az összbizottsági operá- tumokat, és kidolgozta az anyautasítást;41 szintén ekkoriban kerültek a közgyűlés elé a munkálatok Békésben is.42 Heves és Külső-Szolnok vármegyében a jegyző­könyvek tanúsága szerint Pyrker János érsek és örökös főispán Szent András hava - azaz november - 14-én jelentette be a megye rendjeinek, hogy I. Ferenc császár és király december 16-ra hívta össze az országgyűlést. Még ugyanezen a napon lezajlott a követválasztás is. A közgyűlésen ki­mondták, hogy olyanokat kell megválasztani, akik „az uralkodóház iránt buzgó, tántoríthatatlan hűségükről a haza iránt viseltető tántoríthatatlan szeretetükről, bölcs józan gondolkodásukról a törvény és törvényes szokások bőséges tapaszta­lásairól, szóval akik viselt szolgálataikról, és az alatt szerzett érdemeikről, és meg­bizonyított nemes gondolkodásaikról is közönségesen ismeretesek, és akik a jövő országgyűlésén előveendő országos munkálatok tárgyait a haza legkésőbbi mara­dékok boldogítására eszközöljék",43 E szövegben tehát egyrészt többféle készség és tapasztalat meglétét feltételezik a leendő követekben (illetve követelik meg bennük), másrészt megjelenik benne a jövőorientáltság - s egyúttal kiolvasható belőle az a szándék is, hogy a közgyűlés résztvevői, illetve a megye rendjeinek politizáló rétege például e megnyilatkozások révén is milyen képet szeretne meg­örökíteni önmagáról a jövő nemzedékek számára -, de akár úgy is értelmezhető ez az idézet, hogy abban a republikánus és az ősi alkotmányra való hivatkozás nyelve szólal meg, igaz, némileg elvontabb formában (a következő generációk boldogítása által a nemzet megmenthető a romlástól, és a közérdeket az egyéni érdek elé kell helyezni, illetve az alkotmányt csorbítatlanul át kell hagyományozni az utódokra, ami új fent csak az ország és a nemesi jogok megmaradását bizto­sítja).44 Noha egyes megyékben rendszerint az első alispán és egy független táb­labíró érdemelte ki a követté választást,45 Heves és Külső-Szolnok esetében nem így történt 1832 novemberében. Itt „közönséges megegyező felkiáltássáF - azaz egyhangúlag - Dobóczky Ignácot (1785-1854) és Brezovay Józsefet (1796-1849) tisztelte meg a közösség ezzel a fontos poszttal.46 Dobóczky táblabíró volt, az 1810-es évek közepétől jegyzőként tevékenykedett. Pálmány Béla idézi Kölcsey Ferenc megállapítását, aki Dobóczkyt „a papság csatlósának” nevezte. Már 1830- ban is képviselte a megyéjét, az akkor készült titkosrendőri jellemzés sem fest róla 41 Erdmann 41. 42 Völgyesi 63. 43 MNL HML IV.l.a. 102. köt. 1721-1722. 44 E politikai nyelvekre lásd pl. Takáts 668-686. 45 Erdmann 56. 46 MNL HML IV.l.a. 102. köt. 1724. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom