Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Bodnár Krisztián: Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban
hízelgő képet: nem mondható kiemelkedő képességűnek, jogi ismeretei nincsenek, erkölcse azonban jó, a diétán nem szólalt fel nyilvánosan, inkább a borozással törődött, tiszteletet sem tudott kivívni magának a társai körében, ezért a csendes ellenzékiek közé sorolható.47 Szederkényi szerint Dobóczky Pyrker érsek választottja volt,48 és Orosz Ernő is úgy jellemezte őt, hogy az érsek „kedves embere” volt,49 vagyis személyén keresztül az erős egyházi befolyás érvényesülhetett az országgyűlési tárgyalásokon is. Társának, Brezovay Józsefnek még nem volt diétái tapasztalata, s egyébként ő is jegyzőként tevékenykedett a vármegyénél. (A rendiség utolsó évtizedében lett első alispán, majd a Királyi Táblán számfeletti ülnök, később pedig vármegyéjébe tért vissza mint főispáni helytartó.) E pályaív alapján is feltételezhető, hogy udvarhü személyiség lehetett, s sokatmondó lehet az a tény is, hogy 1821-ben elégséges minősítésű ügyvédi vizsgát tett.50 Az ösz- szefoglalások alapján azt gyaníthatjuk, hogy mindketten a korszereplők második vonalához tartozhattak, s hogy egyikük sem volt kiemelkedő képességű figurája a saját korának. S. Sándor Pál készített egy összefoglalást az 1832-36-os országgyűlésen megjelent összes vármegyei követről készült titkosrendőri besorolásokról, e szerint mind Brezovay, mind Dobóczky jobboldalinak volt tekinthető.51 Az 1832. november 14-i közgyűlés napirendjébe még a követutasítás kidolgozására kirendelt bizottság összeállítása is belefért. E deputáció tagjai között jelen volt két egri kanonok (főtisztelendő Frim János, illetve főtisztelendő Bémer László), méltóságos Almásy Kristóf, méltóságos Mocsári Pál kamarás, Halasy Károly királyi tanácsos, néhány táblabíró (Fehér István, Nánásy András, továbbá a már megválasztott két követ), Dapsy Rafael és Zábráczky István főügyészek, valamint a járásbeli négy főszolgabíró az esküdtjeikkel.52 Mivel az anyautasítást már november 17-én bemutatta a kiküldöttség, így jó eséllyel feltételezhető, hogy az operátumokra vonatkozó összbizottsági javaslatot szerkesztették egybe. Noha a levéltári anyagban bizonyítékát találhatjuk annak, hogy több vármegye is elküldte a hevesieknek a rendszeres munkálatok kapcsán született megjegyzéseit, a vallásügy kérdésében ezek kevés nyomot hagytak ebben a koncepcióban, illetve jelentősen nem formálták ezen utóbbi törvényhatóság rendjeinek elképzeléseit, mert nagyrészt egybevágtak velük. így például a nógrádiak megfogalmazták a vallásszabadság elvét, amelytől azt remélték, hogy az ország mint az állampolgárok összessége a lakosok barátságosabb viszonyai miatt erősödni fog: „a vallás szabad gyakorlása, ha azon akadályai, melyek eddig a haza fiait viszonos bizo47 Pálmány 883-884. 48 Szederkényi 369. 49 Borovszky (szerk.) 600. 50 Pálmány 853. 51 S. Sándor 167. 52 MNL HML IV.l.a. 102. köt. 1725. 160
