Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
alatt nemcsak az egyház önálló bevételeit és az országos közalap pénztárából kiutalványozott 500 forintot élte fel, hanem adósságot is felhalmozott. Az adósság az egyházközség egyetlen értékére, ingatlanára, a parókiára és az imaházra lett betáblázva, ezért annak törlesztésére a lelkészlakást bérbe adták és a hivatali teendőket egy ideig helyettes lelkész végezte. 1889 februárjában Bornemissza esperes tájékoztatta a püspököt, hogy az egri lelkészi állást mindaddig nem pályáztatja, míg a konvent segély ügyében határozatot nem hoz. Ha megkapja, abban az esetben létezhet Egerben lelkész állomás, de akkor is szerényen, mivel a lutheránusok egyáltalán nem akarnak fizetni. Ha nem, akkor úgy gondolta, egy káplánt kellene alkalmazni, mondván „annak talán kijut annyi, hogy éhen nem hal meg”.55 „ Elvi szempontból fel nem adható missziótelep ” Valószínűleg a szűkös pénzügyi viszonyok következtében kialakult szükséghelyzet is közrejátszott abban, hogy az alsó-borsodi egyházmegye 1888. szeptember 12-13-i közgyűlése azt tárgyalta, hogy az egri egyház, mint elvi szempontból fel nem adható missziótelep, részesüljön évi 500 Ft állandó segélyben, és a javaslatot terjesszék az egyetemes konvent elé. A közgyűlés osztotta az egyházmegye nézetét, miszerint az egri egyházat mindenképp fenn kell tartani és misszióközponttá alakítani. Kérte az egyházmegyét, írassa össze az Eger vidékén élő híveket, illetve szerezze meg azokat az adatokat, melyek a missziókor alakításához a konvent szabályrendelete értelmében szükségesek.56 Bornemissza esperes azzal érvelt, hogy véleménye szerint Eger maga képezi a misszió tárgyát. Ahol 300 lélek él, ott szükséges azok megtartásáról gondoskodni, mert elszomorító dolog elnézni, hogy egész családok olvadnak be a katolikusok nagy zömébe. Egy 1888. évi kimutatás szerint a diaszpórában mindössze 17 protestáns lélek élt,57 ez a szám pedig misszióközponti jelleggel nem ruházta fel Egert. Az esperes leszögezte, ha a konvent nem lelkesül magáért Egerért, az elesik.58 Az egyházmegye 1889. évi tavaszi, Kistokajon tartott közgyűlése úgy intézkedett, hogy a rendes lelkészi állomást egy évre helyettes lelkésszel töltik be. Kovács Károly, aki a püspökhöz írt leveleit hol helyettes lelkészként, hol ideiglenes misszionáriusként szignálta, a „meglehetős mérvű közönyösséget” tanúsító egyháztagokat saját otthonaikban kereste fel, újjászervezte a „megfogyott s csaknem részvétlen presbitériumot”,59 de Egerben töltött szolgálatának társadalmi 55 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 65169/164. 56 A Tiszáninneni Ev. Ref. Egyházkerület 1888. szeptember 25-26. napjain Szikszón tartott közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 64780/945. 57 A Mátrai járásban 6 településen mutatott ki Apostol Bertalan református vallású lakosokat: Sírok 1, Kőkútpuszta 4, Felnémet 3, Mikófalva 1, Egercsehi 1, Pétervására 7 lélek. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 64783/948-3. 58 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 64782/947-2. 59 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIX. 66448/265. 24
