Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig

missziója kezdetben főleg az oktatás területén nyilvánult meg.60 Az Egri Katolikus Főgimnázium és az Angolkisasszonyok Egri Érseki Római Katolikus Leánygim­náziumának vezetőségével már ittléte első hónapjaiban vitába keveredett. A gimnázium esetében a vita tárgya egy, a református vallásórákon részt nem vevő diák esete volt. Selmeczy Viktor édesapja írásban nyújtott be kérelmet a főgimnázium vezetőségéhez és kérte, az igazgató engedélyezze, hogy fia a római katolikus vallásórákon vehessen részt. A szülő azzal érvelt: a néhai Prágay Lajos és utódai, Kazay Sándor és Gere Lajos makiári lelkészek rendszerint kéthetente jöttek Egerbe egy-egy órára vasárnap és akkor is, csak ha az idő kedvezett, Apos­tol Bertalan pedig 1888-ban hónapokig súlyos beteg volt, így fia hónapokig nem részesült hitoktatásban. Kovács Károly személyesen kereste fel Szvorényi József gimnáziumi igazgatót, akijelezte, ha levélben maga a püspök figyelmezteti a val­lásoktatásra vonatkozó törvényekre, ő az összes református tanulót a római kato­likus vallásóráról eltiltja és a tanjegyek osztogatását61 is megszünteti. Az Egri Ka­tolikus Főgimnázium igazgatója leszögezte: az intézetben „a prozelitizmus lelke nem jelentkezett soha,” a gimnáziumba 5 református tanuló, helybeli úri családok gyermeke iratkozott és közülük egy nem vett részt a református vallásórákon.62 Az ideiglenes lelkész panaszkodott, hogy az angolkisasszonyok lányne­velő intézetével sincs tisztában, mert a bejáró lányokat engedték részt venni az ő vallásóráin, de kötelezték őket arra, hogy a római katolikus vallásórán is jelenje­nek meg, a bennlakókról pedig hallgattak. Kérte, a püspök utasítsa a „fejedelem­asszonyt”, a bennlakó tanulóknak is engedje meg, hogy saját hitfelekezetük val­lásóráit látogassák és a bejárókat ne kényszerítsék a római katolikus vallásórákon 60 1889-ben a tanfelügyelő utasítására a református helyettes lelkész minden nyilvános isko­lától kikérte a protestáns vallásoktatásban részesülők számát. A Katolikus Főgimnáziumban 6, az Angolkisasszonyok intézetében 15, az Alsófokú ipari iskolában 13, a községi elemi iskolában 6 diák vett részt református vallásórákon. A kimutatásban nem szerepelt a Líceum népiskolája és a külvárosi iskolák. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIX. 66038/1033. 61 Kovács Károly 1889. október 2-án azt írta a püspöknek, meglepte az a fájó körülmény, hogy néhány kivétellel a protestáns szülők mindenáron a római katolikus vallásban akarják gyerme­keiket nevelni. Több esetben sikerült rábírja a szülőket, hogy a tanulók a kötelező protestáns vallásórákra legalább a tanjegyért járjanak, de sok esetben minden próbálgatás hasztalan volt. Tanácsot kért, mint ideiglenes misszionárius túllépje az udvariasság határát és ragaszkodjon a törvényhez, amivel minden bizonnyal egy veszélyes darázsfészket bolygat meg, vagy nézze el azt a pár esetet, aminek viszont az lesz a következménye, hogy rövid idő alatt a folyton inga­dozó protestáns gyermekeket is elveszíti. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIX. 66038/1033. 62 Szvorényi József 1890. január 18-i levele a püspökhöz. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C.CXX.66214/31. (A római katolikus vallásórák miatt Kovács Károly később is összekü­lönbözött a katolikus főgimnázium igazgatójával. 1898-ban az igazgató tájékoztatta, hogy két diák, a szüleik által közjegyző előtt kiállított okirat alapján a római katolikus vallásban fognak neveltetni, mire a lelkész a vallás és közoktatási minisztériumnál kért orvoslást felsőbb hatósága útján. Uo. D.CXXX.73880.499.) 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom