Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
Az egy hónappal később tartott presbiteri ülésen Gere Lajos lelkész, Lip- csey Péter főgondnok, Kiss János jegyző és a presbiterek mellett jelen volt Bornemissza József, az egyházmegye esperese és Lengyel Samu tanácsbíró. A tanácskozás tárgya az egyházszervezet kérdése, anyaegyházzá alakulás vagy a társegyháznak a makiári lelkészválasztás kapcsán kirobbant viszály megoldása volt békés úton. A közgyűlés egy nappal korábban elhatározta az önálló anyaegyház megalapítását és az egyházi adó emelését, hogy a „törvény- és szabályokban meghatározott” legkisebb fizetést, az évi 600 forintot az egyház biztosítsa a lelkésznek. Rögzítették a lelkész további jövedelmeit: a rabok ellátásáért 100 forint járt, a népiskolákban tanulók után 3-3 forint, a gimnazistáktól fejenként 10 forint, keresztelés, esketés, temetés és más egyházi szolgálatok fejében a fizetni szokott 100 Ft stóla, illetve az egyház épületében tisztességes lakás biztosítása. Ennek értelmében elrendelték a Charta kiállítását és felterjesztését az egyházmegyéhez, az anyaegyházzá alakulásra vonatkozó kérelemmel együtt. A presbitérium határozata értelmében a felterjesztésben le kellett szögezni: ,ylnyaegyházzá kell alakulnunk, mert azok, akik Egerbe jönnek, a vallástalanságnál akármelyik vallás jobb logika alapján a virágzó katolikus egyház miséin vesznek részt, és így az egyház nem gyarapodik, hanem elpusztul. Az 1000-re tehető protestáns lakosok közül alig 25-30 lélek vesz részt az istentiszteleteken és sok esetben csak temetés esetén derül ki az elhunyt felekezete. Ezt csak úgy lehet eredményesen elhárítani, ha a hívek között egy folytonos felügyelet van, az azt gyakorló lelkész pedig tudományos és társadalmi műveltséggel rendelkezik." A lelkész fizetését az alábbi bevételekből fedezték volna: az imaház épületének 400 forintos jövedelméből, a Zsoldos-alapítvány ezeregyszáz forintos tőkéjének kamataiból, a 119 családfőtől beszedett egyházi adóból, a perselypénzből és a várostól méltányosságból kért évi 50 forintból (Eger városa a katolikus egyházat évi 800 forinttal támogatta). Hozzátették, ha az országos domesticából50 a felsőbb hatóságok 500 forinttal támogatják az egyházat, a helybeli jövedelem megkétszereződik.51 A borsodi traktus 1886. február 2-án tartott gyűléséhez küldött levélben kérik a felsőbb hatóságok jóváhagyását a társegyház anyaegyházzá alakulásához. A Miskolcon tartott tavaszi közgyűlésén az egyházkerület jóváhagyta az egyház- község önálló anyaegyházzá alakítását azzal a feltétellel, hogy a lelkész-tanítói díjlevél52 stoláris és vallástanítási díjtételeit módosítsák, mert azok túl magasak.53 Az anyaegyház első választott lelkészét, Apostol Bertalant 1887. május 8-án ünnepélyes keretek között iktatták hivatalába,54 de tisztségét alig két évig, Szirmára történt megválasztásáig töltötte be. Az önálló lelkészség két éves fennállása 50 egyházi közalap 51 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIII. 61551/93. 52 Lásd a 2. sz. mellékletet. 53 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIII. 62396/934. 54 Eger 1888. 1. 23
