Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
táson nem vett részt, majd az egyházmegye határozatát több presbiteriális gyűlésen is megtárgyalta és az 1886. január 15-i egyházkormányzati tanácsülésen elhatározta, hogy önálló egyházzá alakul.46 A rendkívüli gyűlés előtt Lipcsey Péter főgondnok levelet írt az alsó-borsodi református egyházmegye espereséhez, melyben a két egyház különválása mellett érvelt. Arra hivatkozott, hogy a statisztikai adatok szerint Egerben a protestáns hitvallású személyek száma 500, Makiáron 400 és Andomakon 150. Egerben 132 egyén járul hozzá az egyház fenntartásához, a lelkészi szolgálat pedig egyenlően van megosztva Eger és Makiár között. Vasárnaponként és ünnepek alkalmával kéthetente, illetve az ünnep első és második napján a lelkész felváltva teljesít szolgálatot a két gyülekezetben. A főgondnoknak, aki egri közjegyző volt, azt megelőzően járási főszolgabírói, másodalispáni, illetve árvaszéki elnöki tisztséget töltött be,47 más alapvető kifogása is volt a közös lelkészválasztás ellen, melyet „figyelmet említő mellékkörülmény”-ként definiált. Szerinte Egerben a hívek nagy része a művelt osztályhoz tartozik, ezért a lelkész alkalmas voltának megítélésénél más szempontok döntenek, mint Makiáron.48 Az egri református egyház kormányzó testületének 1885. november 2-án tartott gyűlésén Lipcsey Péter főgondnok ismertette az alsó-borsodi református egyházmegye 1885. október 19-én, Miskolcon tartott rendkívüli közgyűlésének határozatát. A határozat szerint az egyházmegyei közgyűlés a társegyháznak nyilvánított egyházközséget a fiókegyházak közé sorolta annak ellenére, hogy a lelkésznek 400 Ft-tot fizetett, 132 lelkészválasztási joggal rendelkező tagja volt, valószínűleg több, mint a makiári társegyházé, de az egriek lelkészválasztási jogát mindössze 1/5 részben állapította meg úgy, hogy a 25 választó szavazati jogát nem helyben, hanem Makiáron kellett volna gyakorolnia. Ezt a presbitérium sérelmesnek találta, és fellebbezett a határozat ellen. Leszögezte: az egri és a makiári egyház közötti jogviszony nincs kellően tisztázva, és az addigi állapotot is csak a néhai Prágay Lajos iránti kegyeletből tűrték meg. Az egyházmegyei hatóság ezt a jogviszonyt az egriek meghallgatása nélkül akarta véglegesen megállapítani, holott az egriek fenntartották azt a nézetüket, hogy csak úgy lehetne Egerben protestáns egyházi életet teremteni és felvirágoztatni, ha önálló lelkészi hivatalt szerveznének. A presbitérium elhatározta, hogy mindaddig, míg a jogviszonyt véglegesen nem szabályozzák, a választástól tartózkodnak, a november 4-re kitűzött lelkészkijelölő bizottsági ülésre megválasztott küldöttüket felmentik.49 46Az önálló egyházközség gondolata már Prágay Lajos lelkészsége alatt is felmerült. 1871. január 9-én az esperes levélben tájékoztatta a püspököt, hogy egy trieszti biztositótársaságnál egy ifjú nevére 15 évre szóló életbiztosítást kötött. Az egyház évi 320 forintot fizet be és a másfél évtized alatt összegyűlt összegből, valamint annak kamataiból rendes lelkészi állást és önálló egyházközséget fognak Egerben létesíteni. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. XCII. 46398/18. 47 Bán 474. 48 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIII. 61578/90. 49 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIII. 61550/92. 22
