Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
hatáskörén kívül szervezhessék, és a jelenleginél tágasabb és díszesebb imaház építését tisztán egyházi úton érhessék el.26 Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmánya az 1860. december 15-i gyűlésén engedélyezte a nyomtatványok köröztetését és a gyűjtést, meghagyva a fö- és alszolgabírónak, hogy gondoskodjanak a nyomtatványok szétküldéséről, és tegyenek jelentést a bizottmánynak az összegyűlt segély összegéről.27 28 29 1 861. március 3-án a Magyar Királyi Helytartótanács rendelet útján engedélyezte, hogy az egri leányegyház adománygyűjtést szervezzen a magyarországi mindkét hitfelekezetű protestáns egyházaknál. Az újonnan alakult leányegyház a felhívást végül háromezer nyomtatott példányban küldte el a magyarországi protestánsok egyeteméhez, vagyis a nyolc egyházkerülethez, de segítséget kért Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmányától is. A felhívás nem maradt eredmény nélkül: templomépítés céljára például a Fáy család telket ajánlott, Zsoldos Imre főgondnok 1100 forintot, Debrecen városa több mint 800 forintot adományozott,2X de a debreceni egyházvidéktől, a tiszántúli egyházkerülettől, a nyíregyházi, miskolci, szántói ágostai hitvallású egyháztól és a dobrinai evangélikus gyámintézet részéről is érkezett támogatás. Sőt magánszemély, a pesti Tóth Gáspár szabómester, egyháztanácsos is adományt gyűjtött Pesten.24 Alig egy évvel az egyházközség megalakulása után háromezer forint alaptőkét helyeztek el a Heves Megyei Takarékpénztárnál. Az adományokból végül 6.000 forint gyűlt, mely az egyházszolgák juttatásának levonása után egy kisebb imaház felépítésére nem volt elegendő, ezért a gyülekezet elhatározta, Rosenkrancz Lajos egyháztanácsost a magyarországi és erdélyi „mindkét vallástételt követő hitrokonaikhoz” küldik, hogy személyesen keresse fel őket.30 Öt év alatt az egyházközség annyi adományt gyűjtött, hogy 1866. január 1 -én megvásárolta a „tősgyökeres református” Csorna családnak a város közepén fekvő emeletes, masszív házát.31 Az épület emeletén levő két nagy termet egyesítették és a vasárnapi istentiszteletek gyakorlására imaházzá alakították.32 Az osztrák-magyar kiegyezés évében, 1867. szeptember 16-án az alsóborsodi református egyházmegye őszi közgyűlése jegyzőkönyvében egy „történelmileg is nevezetes eseményt” rögzített. A közgyűlést megelőző napon került 26 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. LXXXII. 39904. 27 Uo. C. LXXXII. 40192.163. 28 Egri protestáns ügy. In Protestáns egyházi és iskolai lap. 5. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1862/?query=egri%20protest %C3%Alns%20%C3%BCgy&pg=44&layout=s [2018.02.01.] 29 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. LXXXIII. 40590, C. LXXXIII. 41109. 30 Uo. C. LXXXIV. 41604.298. 31 Ma Kálvin-ház, korábban Hemer-ház. Hemer Ferenc, a püspök serfőzője, majd a város főbírája, 1725-ben szerezte meg a telket, s néhány éven belül földszintes házat építtetett rá. 1799-ben már egyemeletesként említik. Lásd Magyarország műemlékjegyzéke. 53. 32 Egri protestáns ügy. In Protestáns egyházi és iskolai lap. 10. 18
