Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Bodnár Krisztián: Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban
dalmatlansággal egymástól távoztatták, törvényesen elhárítatnak, a kölcsönös bizodalmát éleszteni s a polgárok sziveit szorosabban összeegyeztetni fogja, de ezen vallásbeli gyakorlás szabadságára szükségképpen megkívántatnék az a szabadság, hogy minden polgár azon vallást kövesse, választhassa, vagy változtathassa, mely és amint kinek-kinek tetszik [...]”.53 Zala megye pedig a protestáns fiatalok külföldi utazásainak elősegítését szerette volna elérni azzal, hogy kérte: az útlevelek kiadását ne késleltessék a hatóságok.53 54 1832. december 16-án összeült a diéta, de a vallási kérdés nem került azonnal terítékre. Kölcsey Ferenc naplójából tudjuk, hogy 1833. január 6-án a Komárom megyei liberális követnél, Pázmándy Dénesnél összegyűlt néhány szabadelvű politikus, ahol előkerült a vallás kérdése. Itt úgy határoztak, hogy Beöthy Ödönt, a szintén liberális - és tegyük hozzá: katolikus - követet kérik fel egy indítvány megtételére a vallásszabadság és -egyenlőség elérése érdekében, annak ugyanis jelképes tartalma volt, hogy egy katolikus követ lép fel a protestáns sérelmek orvoslásáért. Az 1790. évi 26. tc.-et érintő sérelmeket kívánták előad(at)ni, ugyanakkor a megyék nagy része az 1791. évi 12. te. megszegését is látta ebben a kérdésben (vagyis kimondták, hogy a törvények meghozatala, eltörlése stb. kizárólag a törvényhozás joga, ami nem minden esetben teljesült).55 Január 9-én Beöthy fel is szólalt, s ezzel kezdetét vette egy hosszú alkudozási folyamat az alsótábla és a főrendek között. Ezen az ülésen Zsilinszky Mihály szerint „az alsótábla csaknem egyhangúlag” elfogadta a sérelmek kidolgozására kirendelendő bizottság létrehozását, amelynek meghozott javaslatát „nagy többséggel” el is fogadták, ugyanis az ő megfogalmazásában „[ejllene jóformán csakis a római katholikus papi követek emeltek szót”.56 (Egyébként ugyanezt fogalmazta meg kissé más formában Szekfíí Gyula is, aki szerint ,,[a] katholikus álláspontot az alsóházban [!] szinte kizárólag papok védelmezték [.. .]”.)57 58 59 E megállapítás alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hevesi követek sem tiltakoztak a vallási kérdés felvetése miatt, vagy legalábbis semlegesek maradtak. Kölcsey aznapi naplóbejegyzése megerősíti a lelkes alsótáblai fogadtatást (,jíar- sogó éljen követé a beszédet [...]”).58 A deputáció kirendeléséről Dobóczky és Brezovay a Boldogasszony hava (január) 25-i jelentésükben tájékoztatták küldőiket, megemlítve, hogy a kiküldöttség több vármegyei követ kívánságára jött létre.'9 53 Lásd Nógrád megye végzéseit az egyházi tárgyakban. MNL HML IV.l.e. 20. rsz. 54 MNL HML IV.l.e. 20. rsz., Zala 143. 55 Kölcsey 39., ill. 313. (itt „az 1790:26 czikkely” címszó). 56 Zsilinszky 644-645. 57 Hóman-Szekfü 293. 58 Kölcsey 44. 59 MNL HML IV.l.e. 20. rsz. 161
