Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere
A két szöveg különbsége fakadhat abból, hogy Polgári az előzetesen leírt június 9-i változatot nem szó szerint olvasta fel a hívei előtt, ebben az esetben a későbbi szövegváltozat állhat közelebb a június 11-i istentiszteleten valóban elhangzottakhoz. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a vallomását rögzítő vármegyei jegyzőkönyvvezető színezte ki valamelyest a Polgári által tollba mondottakat, és az eredetileg leírt változat tekinthető hitelesebbnek. A két szövegvariánst összevetve azonban a könyörgés egészéről elmondható, hogy abban Polgári elítélte ugyan az ellenreformáció szellemében zajló templom- és iskolafoglalásokat, de azokban a főrendeknek a királynőnél is nagyobb felelősséget tulajdonított. Híveit pedig nemhogy lázadásra nem buzdította, de mérsékletre, a katolikusok iránti szeretetre, elfogadásra intette, és figyelmeztette az övéit, hogy vallásgyakorlatuk korlátozását bűneiknek köszönhetik. Az elődökhöz hasonló helyes uralkodásra intés már értelmezhető a királynő valláspolitikájával szemben megfogalmazott, kifejezetten az uralkodónőre irányuló bírálatként, de azzal, hogy kizárólag Isten akaratától tette függővé a törvénytelen uralkodó letételét, egyúttal az evilági lázadás lehetőségét is kizárta. Hogyan lett mégis lázadásra szító, felségsértő prédikáció Polgári beszédéből? A feljelentést Barkóczy püspök-főispánhoz a Haller-ezred zászlóvivője, az istentiszteleten résztvevő Josephus Macdermoth tette meg, akinek az előadásában újabb részletekkel gazdagodott a prédikációszöveg a Polgárihoz köthető két változathoz képest.69 Macdermothtól szintén szerepel a peranyagban egy általa írt és egy, a tárgyaláson elmondott vallomását rögzítő verzió, melyből az utóbbi a részletesebb.70 Az ő előadásában Polgári az ellenreformációs lépéseket a református vallás kiirtását célzó munkálkodásként értékelte, és Istentől erőt kért a református egyház- községek számára, hogy azt megakadályozhassák: „mivel már sok rendbéli helyeken eklézsiájoktúl megfosztanak, naponkint azon ügyekeznek, hogy a következendő eklézsiájoktúl is megfosztassanak, és az ő vallásokbúl kiirtassanak. Arra való nézve folyamodjunk a felső országi potentásainkhoz, kérjük a mi Istenünket egy szívvel-lélekkel, hogy azokon, valakik a mi eklézsiánktól igyekeznek megfosztani és vallásunkat el akarják törleni, azok ellen állhassanak. ” Az isten- tisztelet során pedig egy olyan prédikátornak szervezett alamizsnagyűjtést, aki saját házánál tartott tiltott vallásgyakorlat miatt ült börtönben, és raboskodása miatt koldussorsra jutott: „Nem különben egy ember volt, aki azon üdőben, midőn az 69 Josephus Macdermoth nevéből ítélve nem magyar volt, így felmerül a kérdés, hogy tudhatott-e olyan szinten magyarul, hogy Polgári prédikációját teljesen megérthette volna. Felmerülhet annak is a gyanúja, hogy magyar nyelvű írásbeli vallomását sem önállóan fogalmazta meg... 70 A Macdermoth-féle prédikációinterpretációkat lásd a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárának 2018-ban megjelenő, „Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából” című forráskiadványában. Továbbá a tárgyaláson elmondott verziót közli még Gáborjáni Szabó 98. 135
