Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere
a mezőváros egyik részének (Alsórész) akkori földesurához.55 Mezőtúr már a szabadságharc első évében kuruc fennhatóság alá került, lakosainak azonban sok megpróbáltatással jártak a háborús évek, ugyanis rác támadások miatt 1705 és 1710 között a várost elhagyva védettebb területekre kellett költözniük a fejedelem parancsára. Visszaköltözésüket követően a szabadságharc utolsó évében a kuruc csapatok rekvirálásai is nehezítették a túriak mindennapjait.56 Rákóczi nimbuszát mégsem ronthatták le nagy mértékben a kuruc katonák túlkapásai, ugyanis az 1735-ben kirobbant Péró-lázadáshoz többek csatlakoztak a túriak közül „a Rákóczi zászlai alá” hívó szavakra. Az újabb felkelés eredetileg a szerb Szegedinác Péró vezetésével szerveződött a Maros melletti Pécskáról kiindulva. A rácok elégedetlenségének oka onnan eredeztethető, hogy a Habsburgok a római katolikus vallás felvételére akarták kényszeríteni őket. Péró mellé azonban magyarok is csatlakoztak, a szervezkedés vezetőjévé lett két volt kuruc katona: Matulay Pál és Sebestyén János, valamint Vértesi Mihály békésszentandrási főbíró és Csordás András mezőtúri jobbágy is. A kurucos jelszavakon túl a túriak bizonyára rokonszenvet éreztek a szerbekkel vallási sérelmeik miatt, ugyanis pár évvel korábban (1728-1730) a vármegye, a váci katolikus egyházmegye, valamint a Helytartótanács egyhangúlag az engedély nélkül épülő református templomtorony lebontására utasították a túriakat. Mezőtúr azonban hiába volt fontos mozgósítási területe a lázadásnak, a városi tanács nevében eljárva Gál Isván és Zsombok János igyekeztek csírájában elfojtani a település határában a Vértesi és Sebestyén vezetésével gyülekezőket. Az elöljáróság ekkor tehát nem állt a Habsburgok ellen lázadó, Rákóczira felesküdtek oldalára, amely azt eredményezte, hogy az Alsórész Rákóczi utáni új földesúri családjának tagjával, az udvarhű táblabíróval, Pa- luska Antallal jó viszony alakult ki, ráadásul Gál, Zsombok és Hidas-Tatay Sámuel két évi adómentességet is kaptak a szervezkedés felszámolásában történő közreműködésükért. A város lakosságát ellenben kevésbé érintette kellemesen a felkelés alatt másfél hónapig elszállásolt több mint 1000 fős katonaság jelenléte.57 1742-ben ismételten színtere lett Mezőtúr egy zendülésnek, noha most helyi résztvevők nélkül. A városon átvonuló kassai Haller ezred több száz fős újoncai körében robbant ki lázadás a tisztekkel szemben. Gál István túri bíró próbált közvetíteni a felek között, de végül 12 lázadó kerékbetörésével és újabb katonai csapatok beszállásolásával végződött a zendülés.58 55 Tóth D. 34. 56 Bodoki Fodor 26-27. 57 Bodoki Fodor 30-33. 58 Uo. 34. 130
