Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig

1564-től Mágochy Gáspár lett az egri vár kapitánya. Még azon a nyáron meghívták Egerbe parochusnak Szegedy Gergelyt, aki alig egyévi tartózkodás után hagyta ott patrónusát, Németi Ferenc tokaji kapitányt. Arra a hírre, hogy Egerben Mágochy szárnyai alatt Szegedy Gergely végez igehirdetést, 1565 tavaszán visszatért Erdélyből a szülőföldjére Egri Lukács, aki már anabaptista színezetű unitárius elveket vallott. Egerben ekkor tehát legalább négy hitfelekezet létezett: lutheránusok, kálvinisták, unitáriusok és katolikusok. Szegedy halálával az egri helvét vallású közösség vezetője Szikszay Hellopoeus Bálint lett, aki magyarországi lelkipásztori működését Egerben kezdte. 1579-ben Eger város helvét hitvallású közössége Paksi Cormeus Mihályt, korának egyik legműveltebb magyar kálvinista teológusát hívta meg vezető lelkésznek. Közel 10 évig tanult Európa egyetemein, kortársai úgy tudták, hat nyelven beszél. Műveltségéről már az is sokat sejtet, ha felsoroljuk mintegy tízéves külföldi tanulmányútjának legfőbb állomásait: 1566 tavaszán Wittenberg- ben kezdte, majd Bázel, Heidelberg, Frankfurt, Krakkó, Genf, Zürich, Strassburg, Lyon, Párizs és Padova egyetemei jelzik nem mindennapos felkészültségét. Amikor hazatért, a sárospataki kollégium lektora, majd néhány hónap után a rektora lett.7

Az egri gyülekezet számára Paksi megérkezése után a templom kérdése égető szükségletté vált. A hívek a művelt lelkipásztoruknak igehirdetésre megfelelő épületet nem tudtak biztosítani, a város által szerkesztett és megyei szinten jóváhagyott beadványok sem segítettek, a káptalan pedig szentszéki bírósági tárgyalásokkal fenyegetőzött. Ezért az ügyet eldöntő cselekvésre szánták magukat a hívek. 1580 júniusában, az Úmapja utáni hét szombatján fegyveresen megrohanták a Szent Mihály templomot, melyet korábban Rudolf 1580. február 26-án kelt jóváhagyó leirata alapján a várból teljesen kiszorított káptalan foglalt el. Viszont a templom Eger városa patroná- tusa alatt állt, s a város, melynek túlnyomó része akkor protestáns volt, óvást emelt az önkényes elfoglalás ellen. Miután az óvás nem használt, a polgárság, élükön az elöljárókkal, a vár katonasága és a város nemessége által segítve megkaparintotta a templom kulcsát, kiutasította az éppen közös misén résztvevő káptalan tagjait, a szentképeket és minden egyebet, ami a kálvini konfesszió értelmében a szemüket bántotta leszaggatta és a sekrestyében a miseruhákkal együtt egy halomba dobálta, az oltárokat összetörte, a könyveket megsemmisítette. Másnap, vasárnap délelőtt már a város református parochusa hirdette itt az igét.8 Paksi Egerből 1584 nyarán távozott és 1585- ben halt meg Semptén,9 de a templom 1596-ig, Eger elestéig a reformátusok birtokában maradt. A hagyomány Paksi Mihályt tartotta az utolsó egri prédikátornak.10

7 Lásd Szabó 125.; Dienes 14.; Hegyi 85.

8 Lásd Szederkényi 1890. 258.; Szabó 125.

9 Ma: Sintava, Szlovákia

10 Az utolsó egri prédikátor Sárközy János volt, aki a vár alatti „magyar templomban” prédikált (így nevezték az egri vár 1594/1595. évi számadásában a Szent Mihály templomot). Szabó János Győző valószínűtlennek tartja azt is, hogy az egriek éveken keresztül protestáns lelkész nélkül maradtak, és azt vélelmezi, hogy Sárközy János már 1585-től átvehette az egri helvét vallásúak vezetését, illetve egy másik hipotézis az, miszerint 1585-1588 között Hevesi Mihály miskolci parochus, borsodi esperes szolgált Egerben. Lásd Szabó 132.

12