Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Miskei Antal: Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV–XVIII. század) • 41
királyné, Fráter György és Petrovics Péter fizetett évente a töröknek a „keleti országrész” (Erdély, Tiszántúl, Temesköz) kormányzásáért/7 Az ország középső részének bekebelezése után a ,fényességes padi sah'' a ráckevei bíráknak nemcsak adómentességet biztosított, hanem ezen túlmenően 3000 akcse értékű tímárbirtokkal is megjutalmazta őket, s adományát 1564. július 28-án újfent megerősítette. A rendelkezés értelmében Ráckevének, mint .yzpáhi testületnek” 200 gyalogost kellett a törökök rendelkezésére bocsátania (dzsebülü). A fegyverforgató férfiak szolgálatait a megszálló erők a szárazföldi ütközetekben és a folyami harcok során vették igénybe.37 38 A Csepel-szigeti kalmárváros délszláv harcosait az 1561. évi dunántúli hadjáratra is mozgósították: „Tolnaiakat és ráczkeveieket, a hol jó gyalogok és puskások voltának, az terek mind fel vette és mind vele hozza ... ” - jelentette Ormány Józsa 1561. július 5-én Sümegről39Húsz nappal később azt írta Csányi Ákos tiszttartónak, hogy „... jőve Fehérvárrul egy emberem meg, ki nagy bizonyai mongya, hogy számtalan terek gyűl minden felöl Fejérvárra és jőten jő Weszprimbe, mind lovag terek, mind gyalog terek. Ráczkeviböl is mind fölvették a ráczokat, Budáról is sok janicsár jött Fejérvárra, azért bizonyai higye kegyelmed el jő az terek... ”40 A következő esztendőben a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon kellett volna támogatni a török csapatokat, de a mezőváros bírája ezúttal nem teljesítette a rá hámló kötelezettséget. Az esetről Török Bálint fia, Enyingi Török Ferenc 1562. április 15-én számolt be Nádasdy Tamás nádornak: „Ezt is mongya az én emberem (Debrecenből indult el), hogy az elmúlt Hétfőn költ volna át az Dunán által és az mely törek Balassa Jánost megverte Érdnél let volna táborban, és Keviben, az több végházakban is valami törek vagy szolgáló renden való vagy áros terek [török kereskedő] vagy mies terek [kézműves török] let volna, mind oda Érdre ki küldették volna az Kadiánál és az Ennyngnél töb othon nem maradót volna. Kevitöl a városiakról 200 puskást is kérnek volt oda közikbe, de a város mentette volna magát, hogy nem tudna adni, de azért titkon a kevi bíró meghatta volna, az mi oly fegyverfogható iffjú nép ott Kevibe volna, fe fele el- állana az terek élőt, ne készerettetnének ők oda népet adni. ”41 A kötelező katonai szolgálat nem szűnt meg a XVII. században sem. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) kémjelentések alapján összeállított emlékirata azt bizonyítja, hogy a Ráckeve 1629-ben is képes volt 300 gyalogost és 300 lovast kiállítani, ha a budai beglerbég úgy kívánta.42 37 FEKETE Lajos 1926. 10. ;PETRITSCH, Ernst Dieterl991. 62-64. Nr. 130. és Nr. 134. 38 VELICS Antal—KÄMMERER Ernő I. 1886. 165.; Török-magyar Oklevéltár 1914. 48. 39 KOMÁROMY András 1907. 144. 40 KOMÁROMY András 1907. 152. 41 KOMÁROMY András 1907. 435-436. 42 Török-magyarkori Állami Oklevéltár 1868. 476. 50
