Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
augusztus 1-től október 31-ig mint szőlőpásztorok dolgozhatnak tovább. Egy- egy kerülő kb. 400 katasztrális holdnyi területet őrizzen.64 A továbbiakban még 1790. június 11-i dátummal van egy statútum, amiben Tremel József hegybíró feladatait szabályozta a magisztrátus, de ez lényeges változást nem tartalmaz az előzőekhez képest.65 A század második feléből is vannak adataink a hegyrendészet működéséről. Igen gyakori a híradás arról, hogy a hegykerülők vagy a szőlőpásztorok állatokat hajtottak be a szőlőkből.66 Adataink vannak a hegykerülők és egyes tolvajok összeütközéséről.67 1797. május 25-én pedig a szőlőszomszédoknak okozott kárról tudósít Tremel József hegybíró68 1798. augusztus 22-én a püspök- földesúr engedélyezi a szőlők ismételt összeírását,69 mely összeírást végre is hajtják. A XVIII. század végén elszaporodott az állatoknak a szőlőkben való legeltetése, ami összefügg azzal, hogy a földesurak egyre jobban csonkítják a város kezén lévő legelőterületeket. Gyakori eset, hogy a hegykerülők vagy a szőlőpásztorok állatokat hajtottak be a szőlőkből.70 Adataink vannak hegykerülők és tolvajok összeütközéséről is.71 Többéves huzavona után 1808. augusztus 13-án a kettős tanács az úriszék átiratára rendeletet hozott, melyet dobszóval kis is hirdettek, s a hegybíróknak is kezéhez adtak, egy év múltán pedig az érsek is jóváhagyott. Célja az volt, hogy a szőlőhegyekre egész éves szolgálattal pásztorokat fogadjanak 120 forint fizetéssel, mégpedig úgy hogy minden kerületben két pásztor lévén, az egyik a tavaszi munkákban március 1-től május 31-ig, a másik pedig az őszi munkákban november 1-től decemberig külön pénzért dolgozhat, s ezzel kiegészítheti fizetését. Megjegyezték, hogy ebben a két időpontban azért lehet ezt megtenni, mert ekkor sok ember van a szőlőhegyeken és kevésbé lehet kihágást elkövetni. Egyúttal elrendelték, hogy a szőlőpásztorok sípot tartsanak maguknál, és ha segítségre van szükségük, akkor azzal jelezzenek a szomszédos területet őrző pásztornak. Hogy a pásztorok könnyebben őrizhessék a rájuk bízott területet, minden gyalog és szőlő közt való utat, melyeken a tolvaj és gonosz emberek járni szoktak, a birtokosok által földhányással és sövénnyel elzárni engedték. Mivel a szőlőkben keletkezett károkkal kapcsolatban kilátásba helyezték, hogy azt a kerülőknek kell megfizetniük, így a város nem nagyon talált embert 64 HML. Eger város iratai. B. LXXII. a. 322. 65 HML. Eger város iratai. B. XC. a. 2108. 66 BAKOS József-FEKETE Péter 1972.1. 25, 46, 55, 62, 74, 84, 87, 91. 67 HML: Egerváros iratai. B. CVI. a. 152. 68 HML. Egerváros iratai. B. CXL. a. 402. 69 HML. Egerváros iratai. B. CXL. a. 728. 70 BAKOS József-FEKETE Péter 1972.1. 25, 46, 55, 62, 74, 84, 87, 91. 71 HML. Egerváros iratai. V-l/b/178. B. CVI. A. 152. 88
