Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
pásztornak, mert kevesen merték vállalni, hogy csekély vagyonukat veszélyeztessék.72 A hegybírók 1814-től naplót vezettek ténykedésükről. A fennmaradt füzetek tartalma alapján megállapítható, hogy ezek elsősorban a szőlőhegyeken történt kártevéseket, az elkövetők nevét és a kiszabott bírságot tartalmazzák.73 A továbbiakban ennek alapján készíthették elszámolásukat, melyet a város per- ceptorának voltak kötelesek eljuttatni.74 1816. április 17-én érseki dékán ír a tanácsnak a hegykerülők bérezésével kapcsolatban, amely elfogadta a dékán javaslatát és 150 forintra emelte a kerülők bérét. Megismételte a kerülők eddigi feladatait. Hangsúlyozta, hogy a vadászat is tilos a szőlőhegyeken, mert az lehetőséget biztosít a károkozásra.75 A hegyrendészet szervezetében a továbbiakban 1848-ig nem történt már változás. A hegyrendészet működéséről a XIX. század általunk már vizsgált időszakából is maradtak fenn nemcsak számadási adatok, amik többnyire a szőlőkbe tévedt állatok utáni bírságokat tartalmazzák, hanem akták egyéb súlyosabb ügyekről is, amit már a tanács tárgyalt. Ezek azonban inkább magánjellegű gondokat - súlyosakat és kevésbé súlyosakat - tükröznek, nem pedig a hegyrendészetnek a működési rendszerét minősítik. * ** Összefoglalva elmondhatjuk a hegyrendészetről hogy a török kiűzésétől a XVIII. század közepéig kialakult annak intézményrendszere, körvonalazódtak feladatai, s ezt 1748-ban majd később is statútumokban is rögzítették. A század vége felé a borexport stagnálásának, majd elmaradásának következményeként a hegyrendészet is megrendül, majd kezd visszafejlődni. Ez ténylegesen a XIX. században következik be. NEMES LAJOS 72 HML. Eger város iratai. V-l/b/244. B. CXLIII. a. 1045., 1046. 73 HML. Eger város iratai. V-l/b/266. B. CLII. B. 1135. 74 HML. Eger város iratai. V-l/b/257. B. XL VIII. B. 778. 75 HML. Eger város iratai. V-l/b/274. B. CLV. B. 455., 518. 89
