Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
Az 1772. évi hegyrendészeti szabályzat a következőkben tér el az 1748. és 1760. évitől. A földesúr közvetlen beleszólást igényel a hegyrendészetbe is. Kategorikusan elrendeli, hogy ha a szőlősgazda nem megfelelően műveli, vagy művelteti szőlőjét, azt többszöri figyelmeztetés és büntetés után el is lehet tőle venni s másnak adni. Ezt a városi magisztrátuson keresztül a földesúr engedélyezi. Meghatározták a napszámbéreket is. Az előzőktől eltérően elnézik bizonyos esetekben - így a nyitás és a fedés esetében - a szakmánymunkát. Megengedik azt is, hogy a nem igényes munkát, venyigeszedést, venyigehordást, karózást, földelést, trágyázást is szakmányba végeztessék. A nagyobb földesúri beleszólást jelenti az is, hogy a három hegybíró közül csak a fóhegybírót választja a város, míg a két subaitemus hegybírót a földes uraság nevezi ki. Ha a pörlekedő szőlőszomszédok nincsenek megelégedve a hegybírák, majd a városi magisztrátus ítéleteivel, akkor a földesúrhoz fordulhatnak panaszukkal. A hegybírák kötelessége a szőlőhegyek ügyeiről protokollumot vezettetni. Ismételten elrendelik a szőlők összeírását szüret előtt. Szükségesnek látják, hogy ne csak a termő, hanem az új ültetésű szőlőt, a szőlőnek való gyepet, a szőlőalját is összeírják. A szőlő összeírását, gazdájának jelenlétében kell végezni. A szabályzat többi pontja megegyezik az 1760. évi statútum szövegével.62 A század folyamán ilyen részletes szabályozásra, mint az 1748., 1760. és 1772. évi, már nem kerül sor. Ez nem azt jelenti, mintha a hegyrendészet mindig zökkenőmentesen funkcionált volna. 1785. október 28-án a városi tanács a szőlőterületek tartása ügyében a földesúrhoz fordult.63 Beadványukban leírják, hogy a szőlősgazdák egy része - s éppen a leggazdagabbak - kiváltságaikra hivatkozva nem fizetnek kerülőbért. Egyesek szükségtelennek tartják a kerülők kiállítását a szőlőkbe, mert károk a kerülők tartása ellenére is vannak, mivel ha tízszer annyian lennének, akkor se tudnák megvédeni a szőlőket. A kerülőket egyesek gyakran elcsábítják más munkára, s a szőlők őrizetlenül maradnak. A város azt kéri, hogy kötelezzék az összes gazdát a kerülőbér fizetésére. Helytelenítik azt is, hogy az elmúlt években takarékosságból a föhegybírói tisztet rendszeresen a város föbírájára ruházták, aki ennek a tisztségnek, egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eleget tenni. 1785. október 31-én a püspöki prefektus azt javasolta, hogy továbbra is tartsák meg a kerülők tisztét, de úgy, hogy félfogadásuk 3A évre szóljon, november 1-től július végéig, míg a pásztorok ki nem állnak a szőlőbe. Természetesen 62 HML. Eger város iratai. B. XLIX. a 126. 63 HML: Eger város iratai. B. LXXII. a 322-323. 87
