Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Eszterházy Károly és Róma • 21
nyezték (sunt brevia dispensationis aetatis ad suscipiendum sacrum ordinem praesbiteratus).83 Ennek magyarázata a még mindig nagyfokú paphiányban rejlik, aminek leküzdését Eszterházy rendkívül komolyan vette, így nagy gondot fordított a probléma felszámolására.84 A kérvényezők, így például Csanády József, Gyarmathy István,85 Rozner János86 diakónusok számára a határozatok minden esetben pozitív elbírálással kerültek vissza az egyházmegyébe: átléphettek, korhiánnyal, a presbiteri rendbe.87 Ünnepek, búcsúk A reformációra, a protestantizmus tanításaira választ adó Tridenti Zsinattal megindult katolikus restauráció a XVII. században teljesedett ki, a XVIII. században pedig elérte igazi fénykorát. A barokk katolicizmus virágkorát élte; az ország népességének többsége ismét a katolikus vallás követőjévé vált. Ennek egyik eredményeként a vallásos ünnepek száma a hazai lakosság körében olyannyira megnőtt, hogy 1754-ben XIV. Benedek kénytelen volt azok számát korlátozni.88 De nemcsak a vallási ünnepeken, körmeneteken résztvevők, hanem a kegyhelyek látogatóinak, az ereklyék, kegyképek előtt tiszteletüket tevő búcsújá83 Az első, ezzel a témával foglalkozó, levelet 1794. március 29-i dátummal látták el, az utolsó 1798. március 3. A két időpont között szinte minden levélben szó esik ehhez hasonló ügyekről, így ez alkalommal eltekintek a pontos dátumok tételes felsorolásától. 84 Ennek eredményeként az 1761-ben még csak 286 klerikussal rendelkező egri egyházmegye papjainak számát 1799-re 542-re, vagyis közel duplájára emelte. BITSKEY István 1999. a 14. 85 Dispensatio breve super defectu 16 mensium aetatis canonicae, pro diacono Stephano Gyarmathy. Róma, 1797. március 22. Szerencsés módon Gyarmathyról pontosan tudjuk, hogy 1774. augusztus 20-án Gyöngyösön született, 1793-ban vette fel a kisebb rendeket, az idei vagyis az 1797-es évben pedig a nagyobb rendeket. 1804-ben jászberényi káplán. így könnyen leellenőrizhetjük, hogy az áldozópapok részére ekkor hatályban lévő 24 éves korhatárhoz még valóban másfél évet kellett volna várnia. EEL, Biographia, Archívum Novum, Personalia, 647. Korszakunkban az áldozópapságot csak a huszonnegyedik életévüket betöltötték vehették fel. GALLA Ferenc 1947. 54—55. 86 A fentebbi forrást használva Roznerről is kapunk adatokat. Ő 1771. augusztus 23-án egy kassai nemesi családban látta meg a napvilágot, 1794-ben pedig az előírtnál 15 hónappal korábban kérte sikeres felvételét a nagyobb rendekbe. 1804-ben személyét nyíradonyi káplánként jegyzi a biográfia. 87 Dispensatines super defectu aetatis ad suscipiendum sacrum presbiteratus ordinem. Róma, 1795. november 7. 88 HERMANN Egyed 1973. 334. 35
