Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Eszterházy Károly és Róma • 21
róknak a száma is jócskán megszaporodott a század folyamán.89 Ezt megerősítendő ágensi leveleink is számtalan példával szolgálnak. Az ügyintézések között a legelső helyet a teljes búcsúk engedélyezését jelentő brévék (brevia indulgentia plenariá) kiállítása foglalja el. Egy-egy jelentésben akár nyolc-tíz brévét is elküldött az ágens, mindig jelezve, hogy mely szent tiszteletére, védőszent ünnepére vagy mely egyházi ünnep megtartására szól.90 így értelemszerűen megtalálható a jelentések között több, az egyházmegye területéhez tartozó plébániával együtt, az egri székesegyház számára engedélyezett búcsú Olajban főtt Szent János (in festő S. loannis ante portám Latinam), illetve Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ám nemcsak plébániák kaphattak engedélyt búcsú tartására, hanem vallási társulatok (confraternitas) is, egy-egy kiváltságolt oltárhoz (altare privilegiatum). Egerben például az Úr Szent Testének Társulata (SS. Corporis Christi) minden vasárnapra elnyerte a szükséges hozzájárulást.91 A búcsúk elnyerhetőségének több típusa létezett: a kérelmezők leggyakrabban az örök időkre szóló brevia in perpetuumoX igényelték; a másik fajta, az ad Septennium, a hétévente megtartott nagyobb búcsút jelentette, ezt azonban hét évente mindig meg kellett újíttatni. Míg azonban az ad Septennium brévénél, illetve annak megújításánál mindössze az ágensi ügyintézésért (agentiae) és a továbbításért (expeditioni) kellett fizetni, addig az in perpetuum esetében a búcsúügyekért felelős titkárságnál (secretaria brevium indulgentiarum) kellett leróni - 1784-ben - a 3 scudó 45 obulost, természetesen az ügyintézés (egy scudó), a továbbítás (50 obulos), és a postai költségek összegével (10 obulos) együtt.92 Mindezek ellenére a brévékért kifizetett összeg igen vegyes képet mutat: általában kilencven obulust kértek a hivatalok, de három-öt scudós árral is találkozni. A változást természetesen több tényező is, de leginkább az infláció és az illetmények emelkedése befolyásolhatta. Az ünnepek közül külön ki kell emelnünk Szent István királyunk tiszteletét, ami szintén a XVIII. században terjedt el, és aminek megtartására az egri püspök is különös hangsúlyt fektetett - főleg miután Jobbjára Pray György Raguzában rátalált. Igaz, az ereklyét csak 1771-ben sikerült a budai várban el89 A Tridenti Zsinat 1563-ban, a záróülésén fogadta el a szentekről, ereklyéikről és képeik tiszteletéről szóló dekrétumokat. JEDIN, Hubert 1998. 116. A búcsúkra: BARNA Gábor 2001. 71-81; 85-96. 90 1790. július 1. és 1791. június 30. között például összesen nyolcvannyolc teljes búcsú engedélyezése történt meg, egységesen 4 scudó 50 obulosos áron. 91 Róma, 1769. júliusl5; 22. A kiváltságolt oltárok megújítása (renovationem facultatis concedendi) és így az itt elmondott miséhez járó búcsú megadása szintén nagy hangsúlyt kapott a korban, több jelentésben is írja az ágens, hogy az ehhez szükséges engedélyt a székesegyház vagy a társas káptalan megkapta. 92 Róma, 1784. október 23. 36
