Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103
Január 14-én az ellenséges támadások következtében a magyar csapatok egyre hátrább szorultak, és bekerítés veszélye fenyegette a Sztorozsevojet még mindig tartó 14. gyalogezredet. Az ezred délben megkezdte az ellenséges gyűrűből a kitörést, de már túl későn. A 14/III. zászlóaljnak kétharmada, a 14/1. zászlóaljnak az egynegyede jutott ki, a 14/11. zászlóalj pedig szinte teljesen felmorzsolódott.128 A III. hadtest, hogy oldalát valamelyest biztosítsa, az előző napon visszaszorított, illetve a bekerítésből kitört kötelékeivel Rosszoskiban, Bucenkiben, Oszkinóban és Arhangelszkojéban körvédelmi állást foglalt el.129 A 20. könnyű hadosztály parancsnoksága a 23. gyalogezred maradékával Oszkinóba vonult vissza (később a helység védelmét a 6. könnyű hadosztály vette át), míg a 14. gyalogezred Arhangelszkojéba hátrált. A két községet -, melyekben védelmi állások nem voltak kiépítve - a délután folyamán többször támadták a szovjetek. A magyar csapatok ekkor már nem rendelkeztek nehézfegyverekkel, a lőszerhiány miatt sokszor puskatussal és szuronnyal harcoltak, egész nap étlen- szomjan voltak és a 40 fokos hidegben, a hóban sok ember megfagyott, vagy kéz- és lábfagyással harcképtelenné váltak. A 20. könnyű hadosztály két nap alatt körülbelül 1300 embert vesztett halottakban és sebesültekben. A következő napokban a III. hadtest egyre jobban elszakadt a 2. magyar hadseregtől (valamint az utánpótlástól is), és észak felé szorult vissza, a 2. német hadsereg irányába, amelynek 1943. január 15-én alá is rendelték. A hadtest a voronyezsi hídfőből visszavonuló német csapatok utóvéd szerepét kapta meg, és a Szinyije Lipjagi - Szkupolj - Szemigyeszjatszkoje - Kocsatovka - Rudkino vonalon ásták be magukat az erősen összekeveredett csapatok. Ezt a vonalat január 16—26-ig tartották. Január 22-én a 2. magyar hadsereg parancsnoksága arról értesült, hogy a hadsereg alakulatait az arcvonalból kivonják, és hátrébb a front mögött szervezik újjá. AIII. hadtest 24-én kapta meg a parancsot. Legelőször a 20. és a 6. könnyű hadosztálybeli, illetve hadtestközvetlen vonatoszlopokat és fegyvertelen alakulatokat vonták ki, melynek végrehajtásával Vasváry Frigyes vezérőrnagyot, a 20. könnyű hadosztály parancsnokát bízták meg. A csoport utóvédjét a 14. gyalogezred képezte. Az oszlopot január 25-én és 28-án szovjet támadás érte, melyek következtében csak kevesen jutottak ki a szovjet gyűrűből 28-a és 30-a között. A legnagyobb szörnyűségek közepette érték el február 10-én Szumit. A kitörést követően, március 8-án a 20. könnyű hadosztály létszáma 210 tiszt és 4565 fő legénység volt. A 2. magyar hadsereg újjászervezését a folyamatos szovjet előretörés akadályozta, emiatt a gyülekezési területet mind nyugatabbra kellett tolni. Végül a Dnyeper nyugati partját jelölték ki, ahová a megmaradt kötelékek március 128 KÜHNE Gábor 2002. febmár 9. 11. 129 SZABÓ Péter 2001. 214. 133
