Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103

végéig bezárólag jutottak el, hol gyalog, hol pedig vasúton. Ott egy két hadosztályból álló, megszálló feladatokat ellátó hadtestet hoztak létre. A 14. gyalogezred a 20. könnyű hadosztály megmaradt roncsaival Kijev közelében, a Bahmacs melletti Noszovka városa környékén gyülekezett.130

A 2. magyar hadsereg maradványainak hazaszállítását hosszas alkudozás után Hitler április elején engedélyezte, amely április 24-e és május 30-a között zajlott le.

A 14. gyalogezred május 6-án érkezett meg Egerbe, ahol tízezres tömeg fogadta a fél lábbal, mankón bicegő, tolószékben sápadt arccal szenvedő honvédeket. A Hatvanas-ezred emlékművénél tartott ünnepségen Nicki Károly ezredes tartott beszédet: „Büszkén jelenthetem, hogy az orosz sorozatos tömegtámadásaival sem tudta az egri ezred arcvonalát áttörni...”131

1944 áprilisában a 20. gyaloghadosztály, s vele együtt a 14. gyalogezred is ismét a keleti frontra került. Április 15-én indultak el és 20-ra érkeztek meg a Kárpátok előterébe, ahol július végéig az 1. német páncélos hadsereg alárendeltségében harcoltak. Ezután az 1. magyar hadsereg VII. hadtestéhez tartoztak, és védték az ország határait az Északkeleti-Kárpátokban. Szeptemberben az újonnan alakult 3. hadsereg kötelékébe rendelik az alakulatot. Részt vesz a dél-erdélyi és az alföldi harcokban, majd a Dunántúlon keresztül Ausztriába szorítják, és végül a hadosztály megmaradt részei Karintiában teszik le a fegyvert az angol csapatok előtt.

A háború hatása a városra

A város lakossága Magyarország hadbalépésétől kezdve lelkesen támogatta a háborút és frontra kivonult egri egységeket.

Ez a lelkesedés már a katonai szolgálatra való jelentkezésben is megnyilvánult. Például 1942 márciusában a Dobó István Gimnázium VIII. osztályának valamennyi tanulója (34 fő) vállalta, hogy az érettségi után a honvéd zászló alá sorakoznak.132 Júliusban pedig Merczel János133, egy hatvan éves egri földműves akart kimenni a frontra, „harcolni a muszka ellen. ”134

Az itthon maradottak minden lehetséges eszközzel megpróbáltak könnyíteni a Szovjetunióban levők szenvedésein (megszálló és harcoló alakulatokon is). A téli időszakban gyűjtési kampány indult, melyben „érmelegítőt, gyapjúharisnyát, vadászharisnyát, bélelt kesztyűt, teveszőrrel béllelt, továbbá síelésre

130 SUGÁR István 1975. 38.

131 Eger, 1943. május 7. 1-2.; SUGÁR István 1975. 39.

132 Eger, 1942. március 11. 1-2.

133 Az I. világháborúban, 1914-ben Przemyslnél fogságba esett, ahonnan 53 hónapig nem tért haza.

134 Eger, 1942. július 11. 5.

134