Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103

árokóvóhelyet (vesszőfonással béleltek és kátránylemezzel fedettek voltak), összesen 2 km hosszúságban.75

Jegyrendszer, vásárlási megszorítások, élelmiszerhiány

A vásárlási hisztéria első jelei, első tünetei a magyar-cseh tárgyalások idején mutatkoztak, majd szinte egy évre rá, a második világháború kitörésekor. Só, cukor, rizs és más elsőrendű élelmiszercikkek fogytak a leginkább. A közvéleményt megpróbálják megnyugtatni a következő érvekkel: a só Németországból jön, de Kárpátaljával rengeteg sóbánya is visszatért; cukorrépa, mint mindig most is van; búzából felesleges készletek állnak rendelkezésre; rengeteg sertés van a hizlaldákban. Természetesen hamarosan kiderült, hogy a són kívül minden hiánycikk lesz.

1939 december végén először a vendéglőkben lehetett érezni a háború hatását. Ugyanis az egri vendéglősök csatlakoztak a budapestiek azon mozgalmához, hogy az étlapok választékát csökkentik. Pedig Európa - szerte Magyar- országon voltak eddig a legváltozatosabb étlapok - a máshol szokásos négy-öt féle étel helyett - nálunk a két-háromszorosából lehetett választani. Az indok az volt, hogy az anyagpazarlást gazdasági szempontok miatt meg kell szüntetni, így az éttermi konyháknak is egyszerűbb lesz a feladatuk, és jobb ételeket tudnak majd készíteni.76

1940 decemberében vezették be Egerben az egytálételes napokat az I. és a II. osztályú éttermekben, ezzel is csökkentve a pazarlást.” A város négy vendéglőjében az első ilyen napon a következő ételeket lehetett fogyasztani:

Kaszinó: bográcsgulyást vagy töltött káposztát;

Kéményseprő: kelvirágos becsináltcsirkét vagy házi disznótorost;

Vadászkürt: marhagulyást vagy sertéskarajt;

Vörösrák: magyargulyást vagy sertéscombot párolt káposztával.77

Majd 1941 márciusában adták ki a rendeletet a vendéglőkben, kifőzdékben felszolgálható ételfajták mennyiségének (pl.: vendéglőkben két fajta leves, egy fajta előétel, két fajta sült, stb.) és az adag nagyságának (pl.: vendéglőkben 150 g hús csonttal, 120 g hús csont nélkül, stb.) a korlátozásáról.78

A zsiradékváltójegyet 1943. július 1-től vezették be. Ezeknek a megvásárolható jegyeknek ellenében lehetett csak bizonyos ételfajtákat fogyasztani a vendéglőkben.

75 Eger, 1944. augusztus 5. 1.

76 Eger, 1939. december 9. 2.

77 Eger, 1940. december 20. 2.

78 Eger, 1941. március 12. 1.

118