Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103

A városi mérnöki hivatal decemberig kijelölte a helyszínen, minden egyes veszélyes övezetben fekvő házban (számuk 2655) a létesítendő szükségóvóhelyeket, a szükséges vészkijáratokat és vészátjárókat. Ezekkel kapcsolatban a következő munkákat kellett elvégezni a háztulajdonosnak - szintén saját költségen:73

1941 március közepéig: levonulási útvonal, vészkijárat kiépítése; előírt feliratozás; előírt óvóhelyi szerszámkészlet beszerzése (csákány, ásó, feszítőrúd, fémfíírész, ácsszekerce, keresztkalapács, kővéső); szükségámyékszék létesítése (tőzeg- vagy homokszórásos rendszer); erősebb telepes vagy akkumulátoros lámpa beszerzése; nyílászárók szilánkbiztonságáról való gondoskodás; szükségóvóhelyhez építési engedély beszerzése.

1941. május 1-ig: klórmész beszerzése (25 kg/50 fő).

1941. június 1-ig: óvóhely elválasztófalak megépítése; lépcsők, falak, mennyezetek teljes rendbe hozása; szükségszerű gázbiztonság (kettős rétegű deszkaajtók, fölösleges nyílások elfalazása, stb.); boltozat, födém megerősítése; villany bevezetése; kiegészítő felszerelés beszerzése (ivóvíztartály, mosdótál, vizesvödör, egészségügyi mentőláda, hordágy, ülőhely).

Ezen munkálatokat a Légoltalmi Liga többször is ellenőrizte.

Az első igazi légvédelmi készültség (az az időszak, amikor repülőtámadással lehet számolni) 1941-ben, Jugoszlávia lerohanásának idején volt április 6- tól körülbelül két héten át. Ebben az időszakban a városban nem volt köz- világítás, és teljes elsötétítés lépett életbe. Az első légiriadó pedig a kassai támadás74 napján, június 26-án 1503 és 1527 között volt. Még ekkor is sok helyen nem tartották be az előírásokat, és a magánóvóhelyeket megtagadták az oltalmat keresőktől. Június 23-tól, Németország Szovjetunió elleni támadásának másnapjától légvédelmi készültség volt életben Magyarországon (főleg a keleti országrészben), amelynek szigora a front keletre tolódásával egyre inkább csökkent, majd annak a Donnál való elakadásával újra nőtt.

1942 októberében a város mind a tizennégy kerületében kialakították az átmeneti szállásokat egy esetleges légitámadás következtében hajléktalanná váltak számára.

1944-re már elavult az 1940-ben még korszerűnek számító légvédelmi rendszer, ezért a város vezetése 800.000 P-t szánt a fejlesztésére. Új eszközöket és szertárt kapott a tűzoltóság, további óvóhelyeket és 4 db, több száz köbméteres víztárolót építettek oltási célokra. A sík területeken kialakítottak negyven

73 Eger, 1941. február 15. 2.

74 Ennek a támadásnak is volt egy egri hősi halottja: Gömöri Sándor.

117