Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5
névalak, például az I. katonai felvételen 'Dorzá' megnevezéssel illetett patak a Torzon-patak, a II. katonai felvételen a ' Halastó fertő' mai neve Háláska, a III. katonai felvételen 'Jacobi tó' a Jakab-tó. Ritka az a vízföldrajzi megnevezés, amely mindhárom térképsorozaton előfordul. Összesen 26 esetben fordul elő, hogy folytonos az adott víznév szerepeltetése. Ez a megnevezett vizek 5,3 %-a, melyek leginkább nagyobb folyóvizek ('Tisza'', 545 'Zagyva', 546 'Tárna', 541 'Laskó'54 * és 'Eger-patak' 549 'Gyöngyös' 550 ' Hanyi-ér', 551 'Csörsz-árok'), esetleg patakok nevei ('Bikpataka-Bikk patak-Bikp.' = Bükk pataka). Az egyéb vizek megnevezésében folytonosságot, vagy különösebb rendező elvet nem fedezhetünk fel. Ismeretes, hogy már az I. katonai felvételezés is egységes utasítások alapján készült - bár jelkulcsa nem volt - viszont ami felfedezhető, hogy a különböző földrajzi adatokat eltérő betűtípussal írták. Ez jellemző a II.- és III. katonai felvételre is. A vizek elnevezése sokszínű. Gyakori a 'Bika-fertő', ' Görbe-fertő', 'Csevice', 'Csincsa, Csincse', 'Kis ér' stb. elnevezés. Értelemszerűen, például több 'Holt-Tisza' megnevezés van, melyek a Tisza egykori medrei voltak. Hét a 'Csorda-kúf elnevezések száma, ezek mind a megye DK-i részén voltak, közülük azonban ma már hat nincs meg. Táblázatunk tanúsága szerint az I. katonai felvétel megnevezett vizei jóval kisebb számban vannak, mint a II.- és III. katonai felvételekéi. Ami a megnevezések helyes írását és a valódi (nem fiktív) megnevezéseket illeti, szintén az I. katonai felvétel a hibásabb, és megállapíthatjuk, hogy a III. katonai felvétel több esetben átvette a II. katonai felvétel földrajzi és így vízneveit, azok hibás írásmódját is átmásolva. Pontosan ezekből a típushibákból állapítható meg, hogy melyik térképmű alapszik bizonyos vonatkozásban a másikon. Példáinkat nem jelzeteljük, az abc rendbe szedett földrajzi nevek táblázatában a jelzetek megtalálhatóak. NEMES Gerzson, 1981. 2. A Tisza szabályozása 1845-ben indult. Ma Heves megyei szakaszának hossza 40 km. KÁROLYI Zsigmond-NEMES Gerzson, 1975. I. 13.; 1976. III. 142. Hossza 179 km, a vízgyűjtőterülete 5677 km 2 , ármentesítési munkái 1965-ben fejeződtek be. KÁROLYI Zsigmond-NEMES Gerzson, 1975. I. 13. Hossza 105 km, 2116 km 2 a vízgyűjtő területe. NEMES Gerzson, 1981. 4-5. Szabályozási munkái csak a XX. század közepe után fejeződtek be (1965), 100 évvel később, mint a Tiszáé. KÁROLYI Zsigmond-NEMES Gerzson, 1975. I. 12. 74 km hosszú, vízgyűjtőterülete 362 km 2 , Sarud alatt torkollik a Tiszába. Hossza 87 km, vízgyűjtő területe 1379 km 2 . Hossza 40 km, vízgyűjtő területe 544 km 2 . KÁROLYI Zsigmond-NEMES Gerzson, 1975. I. 12-13. Ma csatorna, régen mocsárvilág, 41,5 km hosszú, vízgyűjtő területe 280 km 2 . 1890-ben épült a torkolati zsilipé, töltését 1893-ben építették ki. A kiskörei öntözőrendszerhez tartozik, összeköttetésben van a Jászsági-főcsatornával. 44
