Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5

A szakirodalom a nagy folyók neveit a legrégebbi földrajzi nevek közé sorolja.

552 A XVIII-XIX. századi Heves megyei víznevei is igazolják, hogy a nagyobb folyóvizek nevei - melyek nagyobb területeken folynak át - valóban állandóak. A kisebb, lokálisabb területet érintők többször változtathatják nevüket még kétszáz év alatt is (Maika = Majzik = Tarnóca). Megfigyelhető a névváltozás keretén belül az is, hogy a környező földrajzi objektumok, elsősorban magaslatok neveit (például 'Bilind-tető', Kerecsendtől ENy-ra) felveszik a vizek, vagy bizonyos szakaszaik (Szóláti-patak = Bilind-patak). Ez az elnevezés ma is él. Van arra is példa, hogy csak a XVIII. században mutatható ki a kettős névadás (a Kotmány orma

553 után, 'Kotma bacK = Villói-patak). Kettős névhasználatot eredményezhet egy adott vízfolyás melletti jelentős birtokos nevéről történő elnevezés is (Tarnóca = Majzik-patak

554

). A többes névadásra olyan példa is van, hogy a vízfolyás bizonyos szakaszának neve tér csak el az általánosan ismert névtől. A középkorban a mai Laskó helyén folyó Ős-Eger

555 alsó szakaszát nevezték Bábere-nek, mely elnevezést e szakaszon a XVI. század végére lezajlott Laskó folyásirány-változás után is megtartotta az új patak. Ezen a területen sejtjük Bágya (Báb, Bába) elpusztult falut. Megyénkben sem volt ritka, hogy egy település felvette a rajta, vagy mellette folyó vízfolyás nevét (Gyöngyös, Eger, Torna v. Tama = Tarnaszentmária, Tarnóca stb.), vagy a település adta a patak nevét (például Baktai-patak, Bocsi-patak stb.). A Báb ere ma önállóan létező erecske, mely a Laskó szabályozása után is fennmaradt eredeti meder volt.

556 Most Sarudtól K-re a Laskó és Sarud közötti területen kanyarog, és Sarud alatt folyik a Laskóba.

557 Annak ellenére, hogy a vizek rajzos megjelenítése szinte minden elemre kiterjedt (folyók, patakok, tavak, mocsarak, lápok, vizenyős területek, kutak) az I. katonai felvételen kevés a megnevezett vízrajzi objektum (93 db). Ez a három katonai felvételen feltüntetett víznevek 18,5 %-a. Meglepő a felvétel vízrajzra vonatkozó pontossága és meghökkentőek pontatlanságai is. Még a legjelentéktelenebbnek tűnő vízfolyást is feltüntetik rajzzal, jól jelezve ezzel a víznyerési, itatási lehetőségeket, a közlekedési akadályokat, amely egy katonai térkép esetében egyben alapvető kívánalom. A hibás megjelenítést illetően típushibákat lehet felfedezni, melyek olyan következtetés levonását is megengedik, hogy a KISS Lajos, 1999. 22. HML T 361/40. OROSZ Ernő, 1906. 178. A tárcsái előnevü Majzik család törzsökös Heves megyei birtokos família. Nemességüket 1639-ben kapták III. Ferdinándtól. Ősi birtokuk volt Tárcsa-puszta. A Tarnóca itteni szakaszát nevezték Majziknak. B. HUSZÁR Éva, 2002. 208. Lásd az I. katonai felvétel XX. 17, a II. katonai felvétel: XXXVIII. 49, XXXIX. 49, a III. katonai felvétel: 4965/4a szelvényeit illetve szelvény-negyedeit. HML T 361/29. 45