Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79
Egyetlen esetben fordult elő, hogy az egri főkáptalan saját embere okleveléről készített másolati példányokat. Lévay Sándor nagyprépost kérte egy ajándéklevél három példányban való kiállítását, ebben az egri főkáptalan Eger városában található 1742 négyszögöl területű belső telkén lévő emeletes házát ajándékozza a Császári Királyi Kincstárnak hűsége jelképéül. 154 Az egri fő káptalan kiadványainak megoszlása Tárgy 1821-25 1826-30 1831-35 1836-40 1841-45 1846-50 1851-87 Birtokeladás, csere, -zálogosítás 60(1) 43(3) 44(1) 57(2) 118(1) 113 7 Ellentmondások, tiltakozások 65 (39) 54 (22) 31(7) 52(9) 40 36 0 Egyességlevelek 3 3 1 1 0 0 0 Inscriptiok 1 0 2 0 1 0 0 Végrendeletek 3(2) 2(2) 5(2) 7(2) 8(4) 11(4) 15(1) Ügyvédvalló és megbízói levelek 155 (155) 125 (125) 103 (103) 106 (76) 111 (2) 106 9 Jelentések 0 2(2) 0 5(1) 1 0 0 Oklevélátírások 11 8 9 5 6 3 10 Megjegyzések: - a zárójelben található számok a kiadványok közül a latin szövegezésű oklevelek mennyiségét jelölik - az oklevélátírásoknál mindig korábban keletkezett okleveleket vittek a főkáptalan elé, ezért itt nem jelöltem külön a latin nyelvűek számát A táblázatból kiderül, hogy az egri főkáptalan ezen időszakában ügyvédvallásokat és megbízói leveleket hitelesített legtöbbször. Az örök-, és a zálogos bevallások is jelentős mennyiségét teszik ki az okleveleknek. 1841 után kifejezetten megnövekedett a birtokelidegenítések száma, ami a feudális szokásjog lassú felbomlásának és az 1840-ben törvénybe iktatott váltótörvénykönyv megjelenésének 155 tudható be. Ezzel hozható kapcsolatba, hogy 1841 után az ellent1853. jún. 18. -Prot. YY:388. 1840:15. te. Magyar Törvénytár, 1896. a. 109-145. 101
