Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

munkáinak felsorolásai közt: „Szerszámnak való öreg burnek Ki Készítéséért, az Kihez tsak fadgyat tartozik adni és az Mester Ember ad egy font Sirt, fél font Timsót...". 22 A papírgyártás során a papíros enyvezésénél alkalmazták a timsót. A már elkészült és kiszárított merített papírlapokat enyvezték. Ez úgy történt, hogy az enyvkonyhában üstben az enyvet megfőzték, majd szűrőnemezen, esetleg vé­kony posztón átszűrték, amelyből enyves vizet készítettek, amelybe összetört timsót kevertek. 23 A timsó további ipari felhasználási területe a lakkfestékek gyártása. így pl. Garamrudnón az 1871-ben megszűnt régi bányák vágataiból kifolyó, dús tim­sótartalmú vörös vízből okkerfestéket állítottak elő a Strobenz Testvérek gyárá­ban. 25 Napjainkban is az ipar területén széles körben, többek közt a sütőporok készítésénél, a gyufagyártásban adalékanyagként is alkalmazzák. Felhasználják a kálium-alumíniumszulfátot a fényképezésben, a zselatin keményítésére. 26 Benkő Sámuel miskolci orvos viszont már 1782-ben le is írta, hogy a tim­sót miként alkalmazták bortisztításra. „Timsóval szoktak segítséget készíteni a bor tisztítására, hogy megvédjék a penésztől, és élénk színt adjanak neki. Már a neves Lind is 24 kanna zavaros és poshadt vízhez skorbut ellen fél uncia timsót tett és megfigyelte, hogy a víz másfél órán belül megtisztult, világos színe lett. Aztán ezt a timsós vizet a szomjazóknak adta és úgy látta, hogy ennek használata nem ártott, és nem okozott semmiféle betegséget. A timsó jelenlétét a borban fanyar, összehúzó íz jelzi, ami a fogakat érzéketlenné teszi, ugyanígy az ólom is. A híres Cullen kísérletei szerint az ólom timsósoldatban könnyen oldódik, azaz egyik részében kénsavval, tehát a timsó másik része agyagos földként lecsapódik az edény aljára. A nem illékony alkálisók és az illékony savak sói a kénsavval való nagyobb affinitásuk miatt a lényeges timsós résszel és az érintett borral hasonlóképp kötődnek." 21 Az újkorban később is felhasználták a timsót a bor tisztításához. Erről Nagyváthy János, a neves magyar mezőgazdász írta 1821-ben: „7. A jó bornak nints jobb megtisztító orvossága apintzénél, és az időnél. 2. A szükség mindazál­tal használhatja a zavarosságnak megszállítására, mind azokat a festéket, ame­lyek ragadósak, sűrűk sat. Ilyen a viza-hólyag, Arabiai-gumi, Tojás-fejére, ke­mény tő, égetett Timsó, pergelt Konyhasó, égetett márvány kő, tisztán kimosott aprószemű föveny, Velentzei üveg sat." 2 * GÁBORJÁN Alice, 1991. 282-283. CSIFFÁRY Gergely, 1996. 214. FRECSKAY János, 1877. II. 232. BOROVSZKY Samu, 1903. 20. ERDEY-GRÚZ Tibor, 1968. 458. BENKŐ Sámuel, 1976.36. N. NAGYVÁTHY János, 1821. 248. 22 23 24 25 26 27 28 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom