Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

A timsót ezen kívül felhasználták a vízmentes ponyvák gyártásánál.

29 Az iparban ezen kívül a műtrágyagyártás során az alunitot (timsókő) a benne lévő nyomelem tartalma miatt teljes értékű mütrágyaadalékként is alkalmazták.

30 A vegyiparban folyadékok derítésére, az amóniaszintézisben katalizátorként is alkalmazzák.

31 Az emberiség a timsót évezredek óta használja a gyógyászatban. Az idősebb Plinius Természetrajzában, a XXXV. kötetben a timsó és fajtáinak a leírásánál 44 belőle készült gyógyszert vesz száma.

32 A timsó egyik fajtájáról írja: „kevésbé szárít és kevésbé mérsékli a test szükségtelen nedvét, mégis nagymértékben használ a füleknek belecsepegtetve vagy rákenve, a szájfekélyeknek és fogaknak. .. Alkalmas rá, hogy hozzákeverjék a szem és mindkét nem szeméremteste gyógyszereihez". A melusimk nevezett fajtáról azt tartja: „Mérsékli a szemhéj szemcsésedését, elégetve meg hasznosabb folyások megakadályozására, valamint a test viszketésére is. A vérzést is elállítja, belsőleg italként, külsőleg kenőcsként. Ha a szőrtelenített felületre ecettel felkenik, az újonnan növőt pelyhessé lágyítja... Zsírral alkalmazva fékezi a fekélyek elmérgesedését - így szárítja a csecsemőkfekélyeit és a vízkóros kifakadásokat - gránátalma levével afülbántalmakat, a körmök érdesedését, aforradások megkeményedés ét, a bőr ránövéséta körömre, a fagy daganatokat..." gyógyítja.

33 A timsót a gyógyászatban az összehúzó, fehérje kicsapó, valamint vérzéscsillapító hatásaként évszázadokon keresztül alkalmazták a borbélyok, seborvosok. Az egri vár 1552-es ostroma során három, a korban használatos és nélkülözhetetlen medicinát használtak a sebesülek kezelésére: az „alumen"-t, azaz a timsót, a „vitrior-t, vagyis a vasszulfátot, továbbá a babér bogyóját, melynek zsíros olajából kenőcsöket, tapaszokat készítettek.

34 A gyógyászatban összehúzó hatása folytán külsőleg vérzéscsillapításra, izzadság ellen, sebkenőcsökbe (5%) és hintőporokba (20%), fertőtlenítő hatásáért száj- és toroköblítésre használják.

35 Az orvosi gyakorlatban még napjainkban is ólommérgezéskor timsót adagolnak (egészen 2 grammig is), mivel az ólom a timsóval a gyomorban oldhatatlan, s ennélfogva nem mérgező ólomszulfátot alkot.

36 A timsót a már említett összehúzó, vérzéscsillapító hatása miatt a középkortól egészen az 1970-es évekig használták a borbély- és fodrászüzletekben és a háztartásokban, mint kozmetikumot. E célból készítették a timsóból a borotvaSCHACK Béla, 1931. IV. 247. Römpp Vegyészeti Lexikona, 1984. 4. 119. ERDEY-GRÚZ Tibor, 1963.458. PLINIUS, 2001. 21. PLINIUS, 2001. 216-217. SUGÁR István, 1993. 191. ERDEY-GRÚZ Tibor, 1963.458. Römpp Vegyészeti Lexikon, 1984. 4. 651. 9