Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

zö"}

1 A legegyszerűbb tehát, függetlenül a gyár földrajzi elhelyezkedésétől, ha munkácsi timsógyárnak hívjuk. Visszatérve Dercsényi János életére, 1803-tól a Schönborn uradalom iparügyi előadójává lépett elő, majd 1808-1812 közt a munkácsi uradalom prefektusi tisztét töltötte be. Mindvégig ő irányította a munkácsi timsógyárat, amíg 1812-ben nyugdíjba nem vonult. A gyár 1800-tól 1812-ig 1109561 fr-ot és 275/8 kr-t jövedelmezett.

124 A munkácsi timsógyár 1814-ig egymillió forint hasznot hozott. Dercsényi János nem véletlenül lett éppen 1814-ben királyi tanácsos, ugyanis ezen összeg egyhuszada (55 478 fit) a kincstárt gyarapította, s a napóleoni háborúk idején a pénzszűkében lévő uralkodóházat segítette. Pályája nyugdíjba vonulása után is töretlen. 1825-27-es országgyűlésen tagja azon bizottságnak, amelyik a magyar bányajogi kódexet kidolgozta. Munkácson halt meg 82 éves korában 1837. június 30-án.

125 Dercsényi (Weisz) János tevékenységével jelentős vagyont, hírnevet szerzett, s megalapozta családjának a jövőjét. Pál nevű fia, aki jogot végzett, a bécsi udvari kamaránál lett titoknok. Testvérével együtt az uralkodó 1839. március 21-én bárói rangra emelte a családot.

126 Dercsényi János számottevő tudományos munkásságot fejtett ki. Több külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába, s azok folyóirataiba és évkönyveibe cikkeket írt. Fontos írásai jelentek meg a Kárpátok ásványairól osztrák és német folyóiratokban. Főbb müvei: Pyretologiae practicae tentamen. Wien, 1780, majd másodszor ugyanitt 1783-ban: Über Tokay's Weinbau, dessen Feschung und Gahrung mit geognostischen Beilagen. Wien, 1796, s ennek a 2. kiadása Lipcsében 1800-ban látott napvilágot. Ez utóbbi könyvét A tokaji bornak termesztéséről, szűréséről és forrásáról címen 1799-ben Kassán magyar nyelven is kiadták. A magyarországi boroknak a külföldiekkel való egyben hasonlítása c. műve a Tudományos Gyűjtemény 1825.

1. füzetében jelent meg. A Tudományos Tár c. folyóiratban 1835-ben Európa levegői hőmérsékletéről, majd 1836-ban Az artézi kutakról honunkra alkalmazva c. írása jelent meg. Még 1835-ben a Társalkodó c. folyóiratba A földrengésről is írt egy cikket.

127 Dercsényi János az előbb ismertetett küzdelme a timsógyártás joga körül odavezetett, hogy a XIX. századi geológiai irodalma valóban őt ismeri el, hogy a Beregszászon lévő ún. derekaszegi kőbányából kitermelt kőzetben felismerte a timsót.

128 Nem véletlen az sem, hogy Dercsényi János körömszakadtáig harcolt a LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 469. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 470.; CSAPLOVICS, Johann, 1822.

1. 114-115. SZINNYEI József, 1893. II. 786. GUDENUS János József, 1990.

1. 293. SZINNYEI József, 1893. II. 786-787.; KENYERES Ágnes, 1967.

1. 367. Lásd: SZABÓ József, 1854. 116., SZABÓ József, 1863. 21., TÓTH Miké, 1882. 45. 30