Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

beregszászi lelőhelyért, s az ottani timsó felfedezésének a jogáért. A Beregszász melletti ún. derekaszegi kőbányában termelt kőzet igen magas, több mint 10%ban alunitot tartalmazott. A kőzet vegyi összetétele a következő volt: A1

2

0

3 39,65%, K

2

0 10,02%, H

2

0 14,83%, S0

3 35,5%.

129 A munkácsi timsógyár 1843-ban bemutatta termékeit Pesten a II. magyar iparmükiállításon.

130 A timsófabrika Lehoczky Tivadar egyik közlése szerint 1850-ig termelt.

131 Majd máshol azt írta, hogy 1859-től kizárólag az alsókerepeci timsóhuta működött.

132 Más forrás szerint 1858-ban még üzemelt,

133 sőt egy helyen tévesen 1877-ben az országban működő három timsógyár egyikeként tartják számon.

134 Végül is az adatokból a munkácsi timsófőző üzemelése 1858ig követhető. A munkácsi timsóhutában 1848-tól 1858-ig előállítottak 25 602 métermázsa timsót az odaszállított 255 714 métermázsa nyers timsókőből, amelyhez felhasználtak 17 752,6 bécsi öl (60 536,4 m

3

) tűzifát.

135 Az üzem e tíz év alatt a beszállított nyers timsókő minden mázsájából 10 kg kész timsót állított elő, amely szerint az itt kitermelt alunit átlagosan 10%-ban tartalmazott timsót. A munkácsi timsógyár a termékeit a lengyel tengerpartig (Gdansk) szállította. Ezt elősegítette, hogy már 1799-ben egy üzleti lerakat céljára átvették Tokajban a kegyesrendiek elhagyott zárdáját, s a vételárat 5 év alatt fizették ki a vallási alapnak.

136 Ez ügyes lépésnek bizonyult, mert Tokaj-hegyalján a borkezelés tömegesen igényelte a timsót, s a mezőváros a Lengyelország felé vezető út mentén feküdt. A munkácsi timsógyár tulajdonosai az üzlet sikerén felbuzdulva 1809-ben egy újabb timsóhutát kezdtek építeni Kovászon, Pogány Ferenccel és a feleségével kötött egyezmény alapján. Az évben itt felépített 16 333 frt 33 kr-ért egy új üzemet, mely már az első évben 30 mázsa, 1812-ben pedig már 125 métermázsa timsót termelt.

137 A kovászói létesítményt 1815-ben Bősz János özvegye, 1818-ban pedig már Pogány Ferenc özvegye birtokolta.

138 1853-ban a tulajdonos Pogányné bérlővel üzemeltette a kovászói gyárat.

139 Az 1858. évi osztrák vegyipari statisztika szerint még működött.

140 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 TÓTH Miké, 1882.45. Tárgyjegyzék a második magyar iparműkiállításhoz. Augusztus 25. 1843. Pest. 16. LEHOCZKY Tivadar, 1881. III. 366. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 471. HORNYÁNSKY, Viktor, 1858. 38.' BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál, 1877. 101. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 471. LEHOCZKY Tivadar, 1881. III. 36. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 470. LEHOCZKY Tivadar, 1991. III. 375. SZABÓ József, 1863. 21. FUTÓ Mihály, 1944. 306. 31